Wikipédia

„Brassópojána” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
+
8. sor:
| pozíciós térkép = Brassó környék
}}
{{tataroz}}▼
'''Brassópojána''' ({{ny-ro|Poiana Brașov}}, {{ny-de|Schulerau}}), köznapi nevén '''Pojána''' (''Poiana'') [[Románia]] egyik legjelentősebb téli üdülőközpontja. [[Brassó]]tól 12 kilométerre, a [[Keresztényhavas]] északi lábánál elterülő völgyben fekszik. Közigazgatásilag Brassó városnegyedeként tartják számon, állandó lakossága 2011-ben 386 fő volt.
 
55 ⟶ 54 sor:
 
===Vízrajz===
[[Kép:RO BV Valea Poienii river 1.jpg|bélyegkép|A mesterséges tó az Aurelius előtt]]
A Pojánai-hegyek az [[Olt]] folyó [[vízgyűjtő terület]]éhez tartoznak. A legtöbb patak időszakos vízjárású, vízhozamuk áprilisban a legnagyobb és nyár végén, ősz elején a legkisebb.{{refhely|Bălteanu|14–18. o.|azonos=P14}}
 
Brassópojána fő vízfolyása a [[Valea Poienii (Brassó megye)|Valea Poienii]] (németül ''Hentschelgraben''), mely az üdülőközpont és az azt körülvevő magaslatok fő vízgyűjtője: a Keresztényhavas nyugati oldalán ered, átfolyik Felsőpojána medencéjén, majd nyugati, délnyugati irányban folytatja útját. Az 1950-es években az üdülő délnyugati részén közel 1 hektáros mesterséges tóvá duzzasztották, ahol úszni és csónakázni lehetett;{{refhely|azonos=P14}} később ennek partján létesítették a Miorița komplexumot, majd 2006-ban a tó egy részét feltöltötték, és itt építették fel az Aurelius szállodát.<ref>{{cite news |title=Lacul din Poiana Brașov |url=http://www.gandul.info/stiri/lacul-din-poiana-brasov-pe-cale-de-a-deveni-parcare-auto-260911 |publisher=Gândul |date=20060630 |accessdate=20180211}}</ref>
 
Alsópojána medencéjének nyugati részén ered az Üvegvölgy (románul ''Valea Sticlăriei'', németül ''Glasergraben''), mely szintén a Valea Poienii-vel egyesül. Alsópojána északkeleti szélén, az úgynevezett Kocsonyarét (''Poiana Junilor'') mellett ered a Szárazvölgy (''Valea Seacă''), mely a [[Köszörű-patak (Románia)|Köszörű-patakba]] torkollik.{{refhely|azonos=P14}}
 
2011-ben egy 1,4 hektáros, {{szám|140000|m3}} térfogatú gyűjtőtavat létesítettek a Keresztényhavas oldalában, 1500 méter magasságban, mely a sípályák hóágyúihoz szolgáltatja a vizet.<ref>{{cite web |url=http://www.mediafax.ro/social/udrea-si-scripcaru-au-inaugurat-la-poiana-brasov-cel-mai-mare-domeniu-schiabil-din-tara-9098929 |title=Udrea și Scripcaru au inaugurat la Poiana Brașov cel mai mare domeniu schiabil din țară |date=20111226 |accessdate=20180211 |publisher=Mediafax}}</ref>
 
===Flóra és fauna===
Brassópojána területén másodlagos gyepterületek alakultak ki az erdőtlenítés következtében. A pázsitfüvek közül a [[veres csenkesz]], [[cérnatippan]], [[szőrfű]] az uralkodó, a virágos növények közül pedig a [[Réti margitvirág|margaréta]], [[harangvirág]], [[őszi kikerics]], [[tárnics]].{{refhely|azonos=P14}}
 
Keleten, délkeleten a Keresztényhavas meredek oldalát borító [[Közönséges lucfenyő|lucfenyves]] határolja az üdülőt. Aljnövényzete szegényes, főleg [[Valódi páfrányok|páfrányokból]], [[Erdei madársóska|erdei madársóskából]], [[Fekete áfonya|fekete áfonyából]] áll. Nagyobb magasságokban a lucfenyők gyérebbek, [[Közönséges boróka|borókával]] és [[havasi éger]]rel keverednek. Az irtásokon vadszeder és málna terem, egyes irtásokat [[havasi cirbolyafenyő]]vel ültettek be. Nyugatra és északra elegyes erdők találhatók, melyekben keveredik a [[Európai bükk|bükk]], [[Kocsányos tölgy|tölgy]], [[Közönséges jegenyefenyő|jegenyefenyő]], aljnövényzetükben pedig gyakori a [[kétlevelű csillagvirág]], [[kankalin]], [[erdei nefelejcs]], [[erdélyi májvirág]], [[berki szellőrózsa]], [[ujjas keltike]].{{refhely|azonos=P14}}
 
Az állatok közül megemlíthető a [[Szarvas (állat)|szarvas]], [[Európai őz|őz]], [[vaddisznó]], [[Barna medve|medve]], [[Szürke farkas|farkas]], [[róka]], [[holló]], [[egerészölyv]].{{refhely|azonos=P14}} A medvék gyakran – akár nappal is – megjelennek az üdülő területén, és több ízben a sípályák berendezéseit is megrongálták.<ref>{{cite web |url=https://www.digi24.ro/regional/ursii-din-poiana-brasov-dau-iama-pe-partii-682991 |first=Sorina |last=Secelean |title=Urșii din Poiana Brașov dau iama pe pârtii |date=20170307 |accessdate=20180211 |publisher=Digi24}}</ref>
 
==Nevének eredete==
A román ''poiană'' szláv eredetű szó, mely erdei tisztást jelent.<ref>{{cite web |url=http://dexonline.ro/definitie/poiana |title=poiană |accessdate=20180211 |publisher=Dictionar Explicativ}}</ref> Ennélfogva a ''Poiana Brașov'' jelentése Brassó-tisztás. A magyar név a ''poiană'' fonetikus átírásából származik, és már a 15. században Polyánként ismerték a helyet.<ref name=aranka>{{cite book |editor=Biró Annamária |title=Aranka György Erdély-története |pages=86–89 |year=2010 |publisher=Erdélyi Múzeum Egyesület |location=Kolozsvár |isbn=9786068178097 |url=http://eda.eme.ro/bitstream/handle/10598/25037/EME_ETF264_ArankaGyorgy-ErdelyTortenete.pdf}}</ref>
 
A német elnevezés (''Schulerau'', vagyis Diák-tisztássziget) a Keresztényhavas német nevéből ered – ''Schuler'', azaz tanulóDiák[havas], mivel egykoron a hegy és környéke az 1541-ban alapított brassói német tannyelvű líceum (a [[Johannes Honterus|Honterus]] által alapított ''[[Johannes Honterus Líceum|Schola Coronensis]]'') tulajdonjoga volt. Az ''au'' gyakori német [[Földrajzi köznév|földrajzi utótag]] „sziget, vízparti terület, árterület” jelentéssel.<ref>{{cite web |last=Maurnböck-Mosser |first=Ute |title=Zum Grundwortverzeichnis |url=http://www.ute.at/cms/haus-und-hofnamen/zum-grundwortverzeichnis.html |accessdate=20180211 |publisher=ute.at}}</ref> A német név hatására a 20. századig magyarul is gyakran ''Schuler-rétnek'' nevezték.<ref>{{Forrásjelzés-Pallas |szócikk=Brassó |url={{MEK|00000/00060/html/015/pc001591.html#9}} |elérés ideje=20180211}}</ref>
 
Egyéb román elnevezései ''Poiana Soareului'' (Nap tisztása),<ref name=mex>{{cite news |url=http://www.monitorulexpres.ro/?mod=monitorulexpres&p=mozaic&s_id=137035 |title=Cel mai vechi locuitor din Poiana Brașov |accessdate=20180211 |last=Onciu |first=Camelia |date=20140523 |publisher=Monitorul Expres}}</ref> ''Poiana Postăvarului'' (Keresztényhavas tisztása),{{refhely|Epuran|89–94. o.}} 1950 és 1960 között pedig ''Poiana Stalin'' (Sztálin-tisztás; ugyanebben az időszakban Brassót ''Orașul Stalin''-ként, vagyis Sztálinvárosként ismerték).<ref name=uni51>{{cite web |url=https://www1.agerpres.ro/flux-documentare/2016/01/28/breaking-news-ul-de-altadata-65-de-ani-de-la-jocurile-mondiale-universitare-de-iarna-de-la-poiana-brasov-08-17-00 |first=Irina Andreea |last=Cristea |title=65 de ani de la Jocurile Mondiale Universitare de iarnă de la Poiana Brașov |date=20160128 |accessdate=20180211 |publisher=Agerpres}}</ref>
 
==Története==
▲{{tataroz-szakasz}}
Az első írásos említés 1427-ből származik („''campum et planiciem in vulgari Hungarico Polyán, in Teutonico autem Aw nuncupatam et vocatum''”) mikor Brassó és [[Keresztényfalva]] a ''Polyan'' nevű juhlegelő fölötti tulajdonjogért pereskedett; a törvényszék a legelőt Brassó városának ítélte. A hegyet és környékét – így Brassópojána területét is – valószínűleg [[V. Basarab havasalföldi fejedelem|Neagoe Basarab]] a 16. század elején a brassói szászoknak adományozta; cserében a szászok engedélyezték, hogy a románok egy [[Szent Miklós-templom (Brassó)|ortodox kőtemplomot]] építsenek Brassóban.<ref>{{cite book |last=Tartler |first=Thomas |title=Collectanea zu einer Particulär-Historie von Kronstadt |year=1741 |location=Brassó}}</ref>
 
83 ⟶ 96 sor:
 
==Leírása==
{{csonk-szakasz}}
Hivatalos álláspont szerint Brassópojána az ország legmodernebb és legfejlettebb [[Románia turizmusa|turisztikai központja]]. A Keresztényhavas északi oldalán nyolc sípálya van, melyek összesen 24 kilométert tesznek ki; ezeket hét sífelvonó látja el. A téli szezonban havonta átlagosan {{szám|80000}} turista látogatja meg az üdülőtelepet<ref>{{cite news |first=Ovidiu |last=Vrânceanu |title=Peste 3.000 de turiști s-au cazat în Poiana Brașov în acest weekend |url=http://www.bizbrasov.ro/2016/05/04/peste-3-000-de-turisti-s-au-cazat-poiana-brasov-acest-weekend/ |publisher=BizBrașov |date=20160504 |accessdate=20160926}}</ref> és havi félmillió lesiklást tartanak számon.<ref>{{cite news |first=Sorina |last=Scelean |title=Record de turiști în Poiana Brașov |url=http://www.digi24.ro/regional/digi24-brasov/record-de-turisti-in-poiana-brasov-354334 |publisher=Digi24 Brașov |date=20150202 |accessdate=20160926}}</ref> A síelés mellett lehetőség van túrázásra (17 [[Turistajelzések Romániában|jelölt]] turistaút indul innen), [[Sárkányrepülő|sárkányrepülésre]], [[lovaglás]]ra, és egyéb sportok gyakorlására. Az ózondús hegyi levegőt [[neuraszténia]], kimerültség, és légúti betegségek kezelésére ajánlják.
 
Legjelentősebb vízfolyása a [[Valea Poienii (Brassó megye)|Valea Poienii]] (Pojána-völgy) patak, melyet az ötcsillagos Aurelius hotel előtt közel egy hektáros mesterséges tóvá duzzasztottak.<ref>{{cite news |title=Lacul din Poiana Brașov |url=http://www.gandul.info/stiri/lacul-din-poiana-brasov-pe-cale-de-a-deveni-parcare-auto-260911 |publisher=Gândul |date=20060630 |accessdate=20170703}}</ref>
 
2011-ben az állandó lakosság 386 fő volt. A [[hó]]takarós napok száma 93 (összehasonlításképpen Brassóban 63, a Keresztényhavason 150). Az évi [[csapadék]]mennyiség 880 mm (Brassóban 670 mm).<ref>{{cite web |url=http://www.isujbv.ro/file/repository/prevenire-protectie-civila/PLAN_DE_ANALIZA_SI_ACOPERIRE_A_RISCURILOR_Brasov_2013.pdf |title=Planul de Analiză și Acoperire a Riscurilor al Municipiului Brașov |accessdate=20160926 |date=20120612 |publisher=Ministerul Afacerilor Interne |language=román}}</ref>
 
===Látnivalók===
96 ⟶ 105 sor:
 
==Turizmus==
{{csonk-szakasz}}
===Sípályák===
===Túrázási lehetőségek===
113 ⟶ 123 sor:
*{{hely|Riscuri}} {{cite web |url=http://www.isujbv.ro/file/repository/prevenire-protectie-civila/PLAN_DE_ANALIZA_SI_ACOPERIRE_A_RISCURILOR_Brasov_2013.pdf |title=Planul de Analiză și Acoperire a Riscurilor al Municipiului Brașov |accessdate=20180211 |date=20120612 |author=Ministerul Afacerilor Interne |publisher=isujbv.ro |language=román}}
*{{hely|Strategie}} {{cite web |url=http://www.brasovcity.ro/documente/public/constructii-urbanism/Strategia-dezvoltare/Strategia%20de%20dezvoltare%20a%20Municipiului%20Brasov.pdf |title=Strategia de dezvoltare |year=2011 |accessdate=20180211 |author=Primăria Municipiului Brașov |publisher=brasovcity.ro |language=román}}
*{{hely|Wachner}} {{cite book |last=Wachner |first=Heinrich |title=Krostadter Heimat- und Wanderbuch |year=1934 |publisher=Wilhelm Hiemesch |location=Brassó}}
 
{{Brassó városrészei}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Brassópojána”