Főmenü megnyitása

Módosítások

Visszavontam az utolsó  változtatást (46.139.193.218), visszaállítva TurkászBot szerkesztésére
Magyarországon az első rádióadót [[1914]]. [[október 14.|október 14-én]] adták át, amely akkor szikratávíróként működött. Az első kísérleti rádióadások beindítása [[1924]]. [[március 15.|március 15-éig]] váratott magára. Ekkor egy bútorszállító kocsiban berendezett stúdióból, amihez egy mindössze 250 [[Watt (mértékegység)|W]]-os [[Huth]] gyártmányú [[távíró]]-távbeszélő adó tartozott, hangoztak el a magyar rádiózás első, kezdetleges műsorai. A berendezéseket még ebben az évben lecserélték egy magyar tervezésű, 1 kW teljesítményű adóra. A fejlesztések a következő években is folytatódtak, aminek keretében először egy [[Telefunken]] gyártmányú, 2 [[Watt (mértékegység)|kW]]-os, majd egy 3 [[Watt (mértékegység)|kW]]-os rendszert helyeztek üzembe. [[1928]]-ban mind a stúdió, mind pedig a rádióadó helyét véglegesítették. Előbbi a budapesti Bródy Sándor utca 5-7. alá költözött, míg az új 20 [[Watt (mértékegység)|kW]]-os Telefunken adót Lakihegy mellett építették fel, amely két 150 méter magas, [[MÁVAG]] gyártmányú vasszerkezetű toronyból és a közöttük kifeszített 100 méteres antennából állt. Ez a rendszer már képes volt Budapesten és környékén jó minőségű adást produkálni az ekkor már gomba módra szaporodó előfizetők megelégedésére.
 
Még az 1920-as évek végén felmerült az igény egy ugyancsak Lakihegyen kialakítandó, de már az egész ország területén jó vételt biztosító rendszer kiépítésére. A torony amerikai terveit [[Tantó Pál]] mérnök adaptálta a Csepel-szigeti homokos talajviszonyoknak megfelelően.<ref>"[http://www.csepel-sziget.hu/wordpress/?page_id=177 A mi Öreg Hölgyünk]", Budapesti Nap, szerző: F.A.M.</ref> A tervezés közel négy évig tartott és [[1933]]. [[július 1.|július 1-jén]] a MÁVAG szerelői [[Massányi Károly]] vezetésével megkezdték a 314 méter magas, [[Blaw-Knox antenna|Blaw-Knox]]-rendszerű, elnyújtott oktaéder alakú torony építését. Az átadás még ebben az évben [[december 2.|december 2-án]] megtörtént, és elsőként az akkori miniszterelnök, [[Gömbös Gyula]] ünnepi beszédét sugározta a [[Kossuth Rádió|Budapest I.]] műsorán. Ezzel az új 120&nbsp;kW teljesítményű adóval a magyar rádiózás műszaki tartalmát tekintve a világ élvonalába lépett elő. Maga a torony pedig [[Európa]] akkori legmagasabb építménye volt. A 20&nbsp;kW-os adó is használatban maradt és a [[Petőfi Rádió|Budapest II.]] műsorát sugározta tovább.
 
Az időközben a [[Magyar Rádió]] jelképévé vált lakihegyi adótorony sem kerülhette el a [[második világháború]] pusztító hatását. [[1944]]. [[november 30.|november 30-án]] a visszavonuló német csapatok a nyolc feszítőkötélből hatot robbantással elvágtak, aminek következtében a torony eldőlt és összetört. Egy héttel később a 20&nbsp;kW-os adó és 150 méteres tornyai is hasonló sorsra jutottak. A romok eltakarítását már [[1945]] januárjában megkezdték és a kisebbik adó újjáépítésére és üzembe helyezésére még egy évet sem kellett várni. A teljes felújítását követően [[1945]]. [[szeptember 15.|szeptember 15-én]] ismét munkába állt, míg nagyobbik "testvérét" [[1946]]. [[december 22.|december 22-én]] először 50&nbsp;kW, majd az [[1948]]-as rekonstrukciót követően 135&nbsp;kW teljesítménnyel helyezték üzembe.
2 116

szerkesztés