Főmenü megnyitása

Módosítások

12 410 bájt hozzáadva ,  1 évvel ezelőtt
a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 195.199.244.41 (vita) szerkesztéséről Hungarikusz Firkász szerkesztésére
{{Világörökségi helyszín infobox
|név=A párizsi Szajna-part
|szöveg pozíciója=bottom
|kép=Eiffelturm.JPG
|képaláírás=
|ország=Franciaország
|kategória=Kulturális világörökségi helyszínek
|típus=Kulturális helyszín
|kritériumok=I, II, IV
|év=1991
|szélességi fok=48
|szélességi ívperc=51
|szélességi ívmásodperc=31
|hosszúsági fok=2
|hosszúsági ívperc=17
|hosszúsági ívmásodperc=47
|pozíciós térkép=Párizs
}}
 
Az '''Eiffel-torony''' (ejtsd: ejfel-torony; [[francia nyelv|franciául]] ''La Tour Eiffel'', ejtsd {{IPA|/lá tuʀ ɛfɛl/}}) [[Párizs]] egyik jelképe, ami a tervezőcég tulajdonosáról, [[Gustave Eiffel]] mérnökről kapta a nevét. Az [[1889]]. évi [[világkiállítás]]ra készült, az eredeti tervek szerint a kiállítás után lebontották volna. A torony összmagassága 324&nbsp;m, ebből maga a torony 300&nbsp;m, rászerelve 24&nbsp;m-re magasodik egy tévé-adóantenna.<ref>"Eiffel Tower." Encyclopædia Britannica. Ultimate Reference Suite. Chicago: Encyclopædia Britannica, 2008.</ref> Első emelete 58, második emelete 116, a harmadik 276&nbsp;m magasban van.<ref>{{cite web|url=http://www.tour-eiffel.fr/teiffel/uk/pratique/faq/index.html|language=angol|title=FAQ|work=How high is the Eiffel Tower?|publisher=The official site of the Eiffel Tower|accessdate=2010-06-17}}</ref>
 
Négyzetalapú, 1,6&nbsp;ha alapterületű, 10&nbsp;100 tonna tömegű, 12&nbsp;000 acéldarabból, szegecseléssel állították össze, átmeneti jelleggel. Évente kb. 10 tonna festék kell felülete karbantartásához.
 
A legmagasabb épület volt a világon a [[New York]]-i [[Chrysler Building]] [[1930]]-as felépítéséig (319&nbsp;m).
 
== Története ==
=== Előzmények ===
[[Fájl:Paris June 2008-4.jpg|left|thumb|150px|Az Eiffel-torony alulnézetben]]
Az [[1880-as évek]] végére a világ számos építészét hajtotta a becsvágy, hogy egy monumentális, ''„ezer lábnál magasabb”'' tornyot építsenek, azonban számtalan [[technika]]i [[Probléma|problémába]] ütköztek. (például [[1885]]-ben nagy nehézségek árán sikerült kőművesekkel felhúzatni a 170 méteres obeliszket [[Washington (főváros)|Washingtonban]], a [[Chrysler Building]] pedig csak homályos terv volt még; [[1874]]-ben ''Clarke'' és ''Reeves'' egy több, mint 914 méteres tornyot szándékozott építeni [[Philadelphia|Philadelphiában]], ami sosem valósult meg. Franciaországban ''Bourdais'' és ''Sébillot'' gondolkodott egy 300 méter magas, hagyományos módon, kőművesekkel felrakatott torony építésén, ami a kor [[technológia]]i ismeretei szerint kivitelezhetetlennek tűnt.)
 
A [[sedani csata|sedani vereség]] és [[Elzász]]-[[Lotaringia]] elvesztése után az újjászületett, de még gyenge [[Franciaország|francia köztársaságnak]] az [[1789]]. évi [[francia forradalom|forradalom]] 100. évfordulóján valami nagyszabású, dicsőítő emlékműre volt szüksége. [[Jules Ferry]] [[Kormány (állami szerv)|kormánya]] [[1878]]-ban kezdett megszervezni egy nagy [[világkiállítás]]t, melynek a megnyitását [[1889]]. [[május 5.|május 5-ére]] rögzítette.
 
Amikor a világkiállítás tervét [[1883]]-ban véglegesítették, az [[Eiffel & Cie]] két mérnöke, ''Émile Nouguier'' és ''Maurice Koechlin'' épp egy fém[[torony]] ötletével állt elő. Elképzelésüket [[1884]]. [[június 6.|június 6-áig]] formába is öntötték ''Stephen Sauvestre'' építész együttműködésével, aki finomította és díszítette az építményt. E díszek egyikeként 72 tudós – a svájci Breguet és a születése szerint olasz Lagrange kivételével valamennyi francia – családnevét örökítették meg rajta tudományos eredményeik elismerésének jeleként. E nevek arany betűkkel állnak az első emelet peremén. Lásd még: [[Az Eiffel-tornyon megörökített nevek listája]]
 
=== A terv elfogadása ===
 
[[Fájl:EiffelAussicht.jpg|right|thumb|150px|Kilátás az Eiffel-toronyból]]
 
[[Fájl:Tour_Eiffel,_July_1888.jpg|left|thumb|150px|A torony építése 1888-ban]]
A kezdetekben visszafogott Gustave Eiffel magáévá tette kollégáinak ötletét, megvásárolva az [[1884]]. [[szeptember 18.|szeptember 18-án]] bejegyzett [[Szabadalom|szabadalmat]].
 
Számára most a torony „eladása” volt a legfőbb feladat. Először a fenti című tervvel [[Barcelona]] [[polgármester]]ét kereste meg, mivel ott nemsokkal később egy másik világkiállítást tartottak, de ő a tervet ''„kissé irreálisnak és főleg túlságosan költségesnek”'' ítélve, elutasította.
 
A vállalkozó megértette: ha el akarja kerülni az újabb kudarcot, a tervet hitelesebbé kell tennie mind a városatyák, mind pedig a közvélemény számára. Foggal-körömmel küzdött, óriási összegeket költve cikkekre, [[reklám]]okra és [[public relations]]re, elsősorban ''Édouard Lockroy'' kereskedelmi [[miniszter]]t, a világkiállítás főszervezőjét akarta megnyerni.
 
Végül is a tervet egyhangú döntéssel [[1886]]. [[május 1.|május 1-jén]] elfogadták, ami lehetővé tette Eiffel számára, hogy [[1887]]. [[január 8.|január 8-án]] [[szerződés]]t kössön a [[Kormány (állami szerv)|kormánnyal]]. Ez az okirat tartalmazta az építmény finanszírozását és [[Szajna]]-parti, a Iéna-híd tengelyében való elhelyezést. Eiffel munkamániás, köztiszteletben álló ember ([[Bordeaux]]-ban a vízbe vetette magát, hogy megmentsen egy fuldokló munkást), olyan, aki gyorsan hasznosította az új és egyszerű ötleteket, végül pedig – de nem utolsósorban – zsebből megelőlegezte a 8,5 millió arany frankra becsült [[költség]]ek 80%-át. A hatóságok [[1890]]. [[január 1.|január 1-jétől]] számított 20 évre engedték át részére a hasznosítás jogát, amely a [[határidős ügyletek|határidő]] leteltével került Párizs városához.
 
Az építkezés [[1887]]. [[január 28.|január 28-án]] kezdődött el. Hatalmas tölcséreket vájtak, majd szárítottak ki a Mars-mezőn, hogy a kőművesek hozzákezdhessenek az oszlopok alapozásához. Telepítették a négy, új rendszerű hidraulikus emelőt – gyakorlatilag a [[Munka (közgazdaság)|munka]] minden fázisában feltaláltak valamit.
 
=== Az építkezés ===
[[Fájl:Lightning striking the Eiffel Tower - NOAA.jpg|right|thumb|150px|[[Villám]] csap az
Eiffel-toronyba (1902)]]
 
A torony építésének terve azonban heves ellenkezést is kiváltott. Már az első csákányvágást követően, 1887 januárjában megjelent a „művészek tiltakozása” az építmény ellen, amelyet jelentős személyiségek írtak alá: [[Charles Gounod]], [[Charles Garnier (építész)|Charles Garnier]], [[Victorien Sardou]], [[Ifj. Alexandre Dumas]], [[François Coppée]], [[Sully Prudhomme]], [[Leconte de Lisle]], [[Guy de Maupassant]], [[Huysmans]]… ''„Nem bízunk a nagy emberekben”'' – mondta erre állítólag Eiffel.
 
Az építmény hihetetlen sebességgel épült: havonta 12 méterrel lett magasabb. Az építkezésen csak az elemek összeszerelése folyt, azok mindegyike a [[Levallois-Perret]]-i üzemben készült, és onnan szállították a helyszínre. A munkálatokat éjjel-nappal ellenőriző vállalkozónak az építkezés munkásainak zajos [[sztrájk]]jával is szembe kellett néznie, mivel a sajátságos körülmények között végzett munka bére nem tükrözte a vállalt veszély mértékét. Eiffel, akinek csak egy gondolat járt a fejében: határidőre elkészíteni a művet, elfogadta és megadta az annak idején túlzottan magasnak számító béreket.
[[1888]]. [[július 14.|július 14-én]] elérték a második emeletet, [[1889]]. [[március 31.|március 31-én]] pedig befejezték a harmadikat. Az ''„elképesztő technikai vakmerőség, kiemelkedően gyors végrehajtás”'' (26 [[hónap]]) lehetővé tette, hogy két év elteltével felavathassák.
 
=== A siker ===
A határidőt betartó Eiffel a [[Francia Becsületrend|Becsületrend]] lovagja lett. [[május 15.|Május 15-én]] a tornyot megnyitották a nagyközönség előtt, amely el volt ragadtatva nemcsak a kilátástól, de az „ultragyors” és teljesen újszerű hidraulikus felvonóktól is. (Ezeket azonban tíz év elteltével ki kellett cserélni. Az új, 2. emeletig üzemelő, korszerű lifteket, amelyek az [[1980-as évek]] végéig üzemeltek, a ''Five-Lille'' vállalat [[Magyarország|magyar]] származású építészmérnöke, [[Korda Dezső]] tervezte.) A világkiállítás hat hónapja alatt a torony 2 millió látogatót fogadott. Ahhoz képest, hogy előzőleg milyen polemizálás folyt róla, elsöprő sikert aratott.
Mindez nem számított: az [[1889]]-es [[év]] meghozza Eiffel számára a diadalt, és a megdicsőülést, mind mérnökként, mind pedig vállalkozóként.
Az építmény első három szintje a nyilvánosság előtt is nyitva áll, mert az első emeleten remek éttermet rendeztek be a Világkiállítás alatt, ami az első számú vendéglőnek számított Párizsban. A második szintet - 116 méter magasságban - tudományos kísérletek színhelyének szánták, ám később a Le Figaro szerkesztősége foglalta el. A harmadik emeletről pedig csodálatos kilátás nyílik Párizsra.
 
=== Gustave Eiffel ===
{{Bővebben|Gustave Eiffel}}
Az 1832-ben született építészt a híres torony elkészülte után a francia akadémia tagjává választották. Épített hidat Bordeaux-ban, operaházat Iquitosban, csillagvizsgálót Nizzában, New Yorkban a Szabadságszobor tartószerkezetét, Budapesten pedig a [[Nyugati pályaudvar]]t, 1877-ben. 1892-ben kitört Panama-botrány az ő hírnevét is megtépázta, a vádak szerint rossz minőségű acélszerkezetei használhatatlanok voltak a csatorna építése folyamán, ezért két év börtönre és komoly pénzbüntetésre ítélték. Gustave Eiffel jelentős kutatásokat végzett az aerodinamika területén, sőt a repülés első kísérletezői között is számontartják. Magyarországon még két építmény elkészítésében vett részt vállalata, a Margit híd munkálataiban és a szegedi közúti híd építésében. 1923-ban halt meg.
 
== A torony ma ==
A torony mindig is megosztotta a franciákat, sokan szeretik, de sokan kimondottan utálják: becenevei is ezt tükrözik – egyesek „Csúfság”-nak hívják, mások „Öreg Hölgy”-nek. Többször le akarták bontani, és felrobbantani. Kétszer is eladta egy [[szélhámos]], 1925-ben Victor Lustig, ócskavasként. A [[második világháború]]ban a németek fegyvereket akartak belőle készíteni.
 
[[Fájl:Eiffel1.jpg|right|thumb|260px|Eiffel-torony]]
 
Az Eiffel-torony sok megpróbáltatáson ment keresztül, de még ma is a világ egyik leghíresebb épületeként ismerjük. A híres torony 2007-ben [[A világ hét új csodája]] jelöltjeként is indult, bár végül nem került be közéjük.
 
Első szintjét, amely 57 méter magasságban fekszik, 2014-ben teljesen felújították és átalakították: többek közt átlátszó üveglapra cserélték a padlózat egyes részeit. Megújult a luxusétterem és az üzletek is, hozzáférhetővé tették a bejárást mozgáskorlátozottak számára is, valamint az építmény energiaellátását is modernizálták.<ref>[https://index.hu/kulfold/2014/10/07/uvegpadlot_kapott_az_eiffel-torony/ Üvegpadlót kapott az Eiffel-torony] (Index, 2014. október 7.)</ref>
 
== Érdekesség ==
A tornyot Eiffel eredetileg [[Barcelona|Barcelonában]] akarta felépíteni az [[1888]]-as Világkiállításra, de a tervét elvetették.<ref>1001 Unbelievable Facts, p 102</ref>
 
== Jegyzetek ==
{{források}}
 
==További információk ==
* [http://www.tour-eiffel.fr/ A torony hivatalos honlapja] {{fr}} <small>(több nyelven)</small>
* [https://index.hu/nagykep/2014/03/31/125_eve_all_eiffel_tornya/ Hiába gyűlölték, Párizs szimbóluma lett – képriport az Eiffel-toronyról]
* [http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kjc/0/23350/1 Az Eiffel-torony] sulinet.hu
* [http://www.men.hu/7-eiffel-torony-a-vilagbol/nagyvilag/utazas/584 7 Eiffel-torony a világból] {{hu}}
* [http://www.world-city-photos.org/Paris/photos/Eiffel_Tower/ Fényképek az Eiffel-toronyról]
 
{{Ultramagas építmények}}
{{A párizsi Szajna-part világörökségi helyszínei}}
{{A világ hét új csodája}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
 
{{DEFAULTSORT:Eiffeltorony}}