„Fellner és Helmer” változatai közötti eltérés

'''Fellner és Helmer''' (németül: ''Büro'' vagy ''Atelier Fellner & Helmer'') néven szokás említeni azt az építészirodát, amelyet [[1873]]-tól működtetett '''Ferdinand Fellner''' és '''Hermann Helmer''' bécsi építészépítészpáros. Az építészpáros historizálóHistorizáló stílusastílusuk a megrendelők körében a maga korában igen divatos volt. Keresettségük oka a jól tervezhető költségek, megfizethető elegancia volt. Nagy súlyt helyeztek a [[19. századbanszázad]]ban állandó problémát jelentő színháztüzek megelőzésére. Ezen a téren kísérletekkel (a gázvilágítást mindenütt ellenezték) és a tipizálással sok újítást vezettek be. Különösen sok színházépítési megbízást teljesítettek: 48 általuk tervezett színház épült az [[Atlanti-óceán]]tól a [[Fekete-tenger]]ig, s ezek együttes ára nem érte el a párizsi Garnier-operáét. {{bővebben|Fellner és Helmer színházépületeinek listája}} Számos épületük áll ma is Magyarországon[[Magyarország]]on ([[Vígszínház]], [[Budapesti Operettszínház]], [[Szegedi Nemzeti Színház]], a kecskeméti [[Katona József Színház (Kecskemét)|Katona József Színház]], illetve a történelmi Magyarország területén.

[[Fájl:Prospekt Grand-Hotel-Panhans 1920.jpg|thumbbélyeg|jobbra|Egy nem színházi terv: szálloda a [[Semmering-hágó|Semmeringen]]]]

'''Ferdinand Fellner''' (ifj.) tíz gyermek egyikeként [[Bécs]]ben született [[1847]]. [[április 19.|április 19-én]]. Építész apja, id. Ferdinand Fellner ([[1815]]-–[[1871]]) tanította, majd a Bécsi Műszaki Főiskola hallgatója volt. [[1866]]-tól dolgozott egyre betegebb apja mellett, majd annak halálától, 1871-től önállóan vezette a céget. [[1873]]-ban az addig szintén az apja által alapított cégnél dolgozó Hermann Helmerrel megalapította a Fellner és Helmer építészirodát. [[1916]]. [[március 22.|március 22-én]] halt meg Bécsben.

'''Hermann Gottlieb Helmer''' egy ötvösmester fiaként Harburg an der Elbe kisvárosban (ma [[Hamburg]] része) született [[1849]]. [[július 9.|július 9-én]]. Kitanulta a kőművesmesterséget, majd építőmesteri iskolát végzett az [[Alsó-Szászország]]ban, a [[Weser]] partján fekvő Nienburgban. Tanulmányokat folytatott a [[München|münchenimünchen]]i Királyi Képzőművészeti Akadémián, majd [[1868]]-ban Bécsbe költözött és id. Ferdinand Helmer irodájában volt rajzoló. [[1873]]-ban közös építészirodát alapított ifj. Ferdinand Fellnerrel, aki mindvégig vezető szerepet játszott az irodában. Legjelentősebb sajátnak tekinthető terve a [[Zágráb|zágrábizágráb]]i opera volt. Bécsben halt meg, [[1919]]. [[július 13.|július 13-án]], ezzel az építésziroda megszűnt.

Kép:Katona József Színház - Kecskemét.jpg|A kecskeméti [[Katona József Színház (Kecskemét)|Katona József Színház]]

Kép:Szegedi Nemzeti Színház épülete.jpg|A [[Szegedi Nemzeti Színház]]

Kép:CJROtheatre.jpg|A kolozsvári[[kolozsvár]]i színház épülete 2004-ben

* Fellner László – Merényi László – Rudnyánszky Pál: ''Fellner Ferdinánd. Egy színházépítő a millenniumi Magyarországon''. Budapest, 2004. Építésügyi Tájékoztatási Központ. {{ISBN|9635131623}}

* Kovačevič, Igor (főszerk.): ''Beyond everydayness - Theatre architecture in Central Europe'', publ. by the National Theatre, Prague, 2010, (angol nyelven). {{ISBN|978 80 7258 364 5}}