„Székely–magyar rovásírás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Doncsecz (vitalap | szerkesztései)
a →‎Avar–onogur–kazár elmélet: alcímekben nem linkelünk
55. sor:
Sebestyén Gyula után az akadémikus tudomány képviselői közül [[Németh Gyula (nyelvész)|Németh Gyula]], [[Jakubovics Emil]], [[Melich János]], [[Csallány Dezső]], [[Ferenczi Sándor]] foglalkozott a rovásírással. Ez idő alatt külföldön is jelentek meg rovásírásról írt, azzal foglalkozó művek, például [[Magyar Adorján]], [[Fehérné Walter Anna]], [[Badiny Jós Ferenc]] és [[Novotny Elemér]] – tehát külföldre szakadt magyarok – tollából. Magyarországon az akadémikus szemlélet képviselőiként [[Püspöki Nagy Péter]], [[Vásáry István]], [[Róna-Tas András]], [[Sándor Klára]], [[Kéki Béla]], [[Benkő Elek]], [[Ráduly János]], [[Ferenczi István (régész)|Ferenczi István]], [[Vékony Gábor]] és [[Erdélyi István (régész)|Erdélyi István]] írtak később e témában. A rendszerváltás táján és azt követően a könyvkiadás lehetőségeinek bővülésével élve jelentek meg nem akadémikus kutatók, például [[Forrai Sándor]],<ref>Forrai Sándor: Küskarácsonytól sülvester estig, egy botra rótt középkori székely kalendárium és egyéb rovásírásos emlékeink, Múzsák, Budapest, 1985.</ref> majd az Írástörténeti Kutatóintézet által egybefogott Varga Géza, Simon Péter, Szekeres István, ezt követően pedig Varga Csaba írásai, amelyek esetenként másfajta szemléletet képviselnek,<ref>* [http://csinyalohaz.hu/index.php/cikkek/81-a-szekely-rovasiras-eredete Varga Géza: A székely rovásírás eredete, Írástörténeti Kutatóintézet, 1998.]</ref><ref>Varga Csaba: Jel, jel, jel avagy az ABC 30 000 éves története, Fríg Könyvkiadó, Budapest, 2001.</ref>
 
=== [[Avarok|Avar]]–[[Onogur-bolgárok|onogur]]–[[kazárok|kazár]]Avar–onogur–kazár elmélet ===
[[Sándor Klára]] a székely rovásírás eredetének megoldását az avar és a honfoglalás kori Kárpát-medencei írások tanulmányozásától várja: „''A székely rovásírással kapcsolatos problémák közül talán a legtöbbet vitatott eredetének a kérdése. Tudomásul kell azonban vennünk, hogy az írás eredetéhez kapcsolódó problémák megoldatlanok is maradnak, amíg nem sikerül megtalálni azt az írásrendszert, amely erősen valószínűsíthetően a székely rovásírás ősének tekinthető. A Kárpát-medencében újabban talált avar és honfoglalás kori rovásírásos leletek lassú szaporodása némi reményt adhat arra, hogy ez egyszer majd sikerül.''”<ref name="erdelyimuzeumfolyoirat.adatbank.transindex.ro"/>