„Buda ostroma (1602)” változatai közötti eltérés

Jemisdzsi Hasszán pasa, nagyvezír {{szám|70000|főnyi}} seregével [[Buda (történelmi település)|Buda]] felől Székesfehérvár alá érkezett, körülzárta a várost, és augusztus 12-én megkezdte a vár lövetését. Rohamok és kitörések váltották egymást, mindkét fél súlyos veszteségeket szenvedett. Az Isolano által épített új sáncok és bástyák eleinte jól állták a sarat, de lassan érvényesült a török túlerő és jó helyismeret. Russwurm tábornagy augusztus 23-ra ígért felmentő hadjárata elmaradt. Augusztus 28-án több nagy erejű török rohamot vertek vissza, a védőrség létszáma a felére apadt. Isolano egyik alparancsnoka, De la Marche alezredes a gróf tudta nélkül egyezkedni kezdett a törökkel, szabad elvonulás fejében a vár feladását ajánlva. A fegyelem megbomlott, az ostromlók ezt kihasználva [[augusztus 29.|augusztus 29-én]] betörtek a várba, a védők nagy részét megölték. Isolano grófot több tiszttársával együtt fogságba ejtették, és [[Belgrád|Nándorfehérvárra]] vitték. A várral együtt értékes nehézfegyverek és hadi készletek jutottak török kézre.{{refhely|Bánlaky_1174}}

 

Fájl:Hugo-de-Groot-Nederlandtsche-jaerboeken MG 0170.tif|[[II. Mátyás magyar király|Mátyás főherceg]]

Fájl:Arolsen Klebeband 02 171 2.jpg|[[Hermann Christoph von Russwurm|Russwurm (Rußworm)]] tábornagy

Fájl:Nádasdy Ferenc.PNG|[[Nádasdy Ferenc (hadvezér)|Nádasdy Ferenc]]

==Császári hadjárat Buda és Pest ellen==

Székesfehérvár eleste riadalmat keltett Bécsben. A haditanács arra számított, hogy Jemisdzsi Hasszán pasa ezután [[Pápa (település)|Pápa]] ellen vonul, ahonnan könnyen betörhet Ausztriába. A pasa azonban az elfoglalt Székesfehérvár biztosítására 4000 katonát hagyott, serege zömével Fehérvár és Buda között foglalt állást. Egy kisebb portyázó csapatot [[Várpalota]] felé is kiküldött, de nagyobb ostromra nem került sor, a vár magyar kézen maradt.