„Gerinc” változatai közötti eltérés

a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 86.59.208.202 (vita) szerkesztéséről Viloris szerkesztésére
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 86.59.208.202 (vita) szerkesztéséről Viloris szerkesztésére)
Címke: Visszaállítás
[[Fájl:Gray 111 - Vertebral column-coloured.png|balra|bélyegkép|200px|A gerinc szakaszai és görbületei.]]
 
A törzs vázát a '''segglyukatgerinc-''' vagy csigolyafosszlopcsigolyaoszlop ''(columna vertebralis)'' ''(görög: rachis)'' alkotja. (A gerincoszlop elnevezés általánosan használt, de helyessége erősen vitatható.)<ref>Nevét ugyanis a hajóépítő műhelyekben lefektetett hajógerincről kapta.</ref> Az [[ember]]ben ehhez 12 pár [[borda]] ''(costae)'' ízesül, amelyeket elöl a [[szegycsont]] ''(sternum)'' kapcsol össze. Ezek közül csak a felső hét pár borda valódi borda, mert ezek egyenként ízesülnek a szegycsonthoz. Az ez alatti három pár borda úgynevezett álborda, amely porcosan összekapcsolódik, és együtt nő a szegycsonthoz, míg az utolsó két pár borda egyáltalán nem ér a szegycsonthoz; ezek az úgynevezett lengőbordák.
 
A gerinc magába foglalja és védi a [[tevepatákatgerincvelő]]t, mely a koponyaalaptól a medencéig ér.
A gerincen elhelyezkedésük szerint szakaszokat különböztetünk meg. A [[nyak|nyaki gerinc]] a gerinc nyaki szakasza. Két lajhárfaj (''Choloepus'' és ''Bradypus'') és a [[manátuszfélék]] (''Trichechus'') kivételével az emlősöknek hét nyakcsigolyájuk van<ref>{{cite journal|author Frietson Galis|year= 1999|title= Why do almost all mammals have seven cervical vertebrae? Developmental constraints, Hox genes and Cancer|language=angol|journal=Journal of experimental zoology| volume=285|pages=19-26}}</ref> Más gerincesekben ezek száma a [[kétéltűek]] egyetlen csigolyájától a [[Cygnus (állatnem)|hattyúk]] 25, vagy a már kihalt [[Elasmosaurus]] 76 csigolyájáig változik. A hátgerinc a nyak alsó részétől a medence tetejéig ér. A hátgerinc bordákhoz kapcsolódó része a mellkasi gerinc. a fennmaradó része az ágyéki gerinc. A keresztcsonti csigolyák a medence régióban helyezkednek el, a kétéltűekben egy, a legtöbb madárban és modern hüllőben kettő, míg az emlősökben akár 3-5 is lehet belőlük. Több keresztcsonti csigolya egy struktúrában történő egyesülése esetén keresztcsontról beszélünk. A madarakban található keresztcsont ({{latinul|synsacrum}}) a keresztcsonti-, az ágyéki-, továbbá részben a mellkasi- és farokgerincből, illetve a medenceövből áll. Az állatok farkát a farokcsigolyák alkotják, madarakban az utolsó néhány csigolya csontos képződménnyé nőhet össze, vagy – pl. [[ember]]ekben, továbbá [[csimpánz]]okban – [[csont|farokcsonttá]].