„Székely–magyar rovásírás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{egyért2|a (székely-) magyar rovásírásról|Rovásírás (egyértelműsítő lap)}}
 
{{korrektúra}}
{{Írásrendszer infobox
19 ⟶ 18 sor:
}}
[[Fájl:Enlaka rovas inscription.jpg|bélyegkép|jobbra|Az [[énlaka]]i rovásfelirat (1668): „<span style="font-variant:small-caps;">egy az isten georgyius musnai diakon</span>”|267x267px]]{{Vitatott forrás|2018 februárjából}}
A '''székely–magyar rovásírás''' (vagy ''székely írás''<ref name="ReferenceA">{{cite book refhely|author=Vékony Gábor |title=A székely írás emlékei, kapcsolatai, története |publisher=Nap Kiadó, Budapest |year=2004 |isbn=9639402453}}</ref> vagy ''magyar rovásírás'') alapvetően alfabetikus írás, amelynek egyes elméletek szerint szótagjelei, szó- és mondatjelei is vannak. Jellemzője, hogy minden hangra külön jelet alkalmaz. A székely-magyar rovás a kialakulásától kezdve folyamatosan használatban lévő, ma is élő írás, amely egyrészt a [[magyar írások]] közé, másrészt a [[Rovásíráscsalád|rovás íráscsaládba]] tartozik.
 
Ezt az írást a [[magyarok]] több csoportja használta, s mindennapi használatra alkalmas írásként a székelyek őrizték meg.<ref>{{cite book refhely|author=Vékony Gábor |title=A székely írás emlékei, kapcsolatai, története |publisher=Nap Kiadó, Budapest |year=2004 |pages=''passim'' |isbn=9639402453}}</ref> A legrégebbi feliratokat leggyakrabban különböző anyagokba, például fába, csontba, kőbe és fémbe karcolva, illetve vésve lehet megtalálni. A [[középkor]]tól megjelenik a kézzel papírra írott változata, a [[Jelenkor (történelmi korszak)|jelenkorban]] pedig a nyomtatott és digitális formája is.
 
Az egyik eredetelmélet szerint a székely-magyar rovásírás közvetve a birodalmi [[arámi ábécé|arámi]] írásból eredt.<ref>[http://std.dkuug.dk/jtc1/sc2/wg2/docs/n4076.pdf Hosszú Gábor: Comments on encoding the Rovas scripts]</ref> Vannak, akik szerint a székely írás egy ősi, szó- és mondatjeleket alkalmazó írásból származik, amelyet a magyar nyelv számára fejlesztettek ki. A székely-magyar rovás nem azonos sem a [[nagyszentmiklósi kincs]]en is látható az írástörténeti szakirodalom egy részében „tiszai írás” néven tárgyalt [[kárpát-medencei rovásírás]]sal, sem a [[kazáriai rovásírás]]sal.<ref name="ReferenceA"/>
56 ⟶ 55 sor:
[[Sándor Klára]] a székely rovásírás eredetének megoldását az avar és a honfoglalás kori Kárpát-medencei írások tanulmányozásától várja: „''A székely rovásírással kapcsolatos problémák közül talán a legtöbbet vitatott eredetének a kérdése. Tudomásul kell azonban vennünk, hogy az írás eredetéhez kapcsolódó problémák megoldatlanok is maradnak, amíg nem sikerül megtalálni azt az írásrendszert, amely erősen valószínűsíthetően a székely rovásírás ősének tekinthető. A Kárpát-medencében újabban talált avar és honfoglalás kori rovásírásos leletek lassú szaporodása némi reményt adhat arra, hogy ez egyszer majd sikerül.''”<ref name="erdelyimuzeumfolyoirat.adatbank.transindex.ro"/>
 
[[Vékony Gábor]] azt az elméletet vallja, hogy a székelyek a [[szkíták]] leszármazottai, akik a nyugat felé vonuló magyarokhoz csatlakoztak.<ref>[[Vékony Gábor]]: Magyar őstörténet - magyar honfoglalás, Nap Kiadó Kft, Budapest, 2005. {{ISBNrefhely|978-963-940-216-4Vékony 2002}}</ref> Vékony szerint a székelyek eredetileg a a Nyugat-Dunántúl területén laktak. Írásuk, a székely rovásírás az avar kori rovásírás egyenes folytatása,<ref>[http://www.vasiszemle.t-online.hu/2003/01/denes.htm Dénes József recenziója: Vékony Gábor: Magyar őstörténet - magyar honfoglalás]</ref> amelyre Vékony szerint hatott az általa kazáriai írásnak nevezett [[steppei rovás]]írás.
 
=== Türk elmélet ===