„Kijevi Rusz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
106. sor:
A keleti szlávok eredete és kezdeti történelmük a szláv népek összességének a történetéhez nyúlik vissza.
Legkorábbi említésük a [[1. évezred|Kr. u. 1. évezred]] közepén keletkezett [[bizánc]]i és arab forrásokban van szláv népcsoportoknak. A forrásoknak és a régészeti kutatásoknak az alapján a szlávok „őshazájának” a [[Kárpátok]] és [[Balti-tenger]], illetve az [[Elba (folyó)|Elba]] és a [[Dnyeper]] közötti területeket tekintik. Innen települtek szét a [[6. század|Kr.u. 6]]-[[7. század]]ban a nagy [[népvándorláskor|népvándorlás]] hullámaival. Nyugaton a [[Cseh-medence]] és a Keleti-[[Alpok]] térségéig jutottak, délen a [[Balkán (térség)|Balkán]]ra, keleten pedig a lovas nomádok által benépesült füves [[sztyepp]]ékig.A keleti és északkeleti irányba vonuló népesség a folyók mentén, a földművelésre alkalmas helyeken telepedett le kis, mindössze néhány családból álló közösségekben. A vándorlásuk útvonalát csak a régészeti leletekből és a helynevek anyagából lehet rekonstruálni. A ritkán lakott kelet-európai síkságon a békés földművelő lakosság megjelenése nem okozott megrázkódtatást, mivel az itt élő balti és finnugor népek szétszórt csoportjaival konfliktusok nélkül éltek együtt, terjeszkedésük során több török és finn elemet magukba olvasztottak. Így jutottak el a [[10. század|10]]-[[15. század]]ban a [[Fehér-tenger]]ig.
Nagyjából a [[7. század|7]]-[[10. század]] időszakától ismertek egyes törzsek nevei, de a [[12. század]]ra elvesztették jelentőségüket, mivel idővel lakóhely szerint különböztették meg a különböző csoportokat. Az ukránok elődei először a sztyeppei nomádok közül a kazárokkal kerültek összetűzésbe, mivel azok adófizetésre kötelezték a déli területeken élő földműves szlávokat. A kazárokat a magyar törzsszövetség követte, majd a besenyők. A Kijevtől délkeletre felbukkanó nomád népekkel gyakran kényszerültek harcra, de az is előfordult, hogy Kijev urai a kisebb csoportokat katonai szolgálatukba fogadták. A keleti szlávokkal kapcsolatba kerülő legfontosabb etnikum a [[vikingek]] voltak, akiket Európa keleti részén ''[[varégok]]''nak neveztek. Az egész Európát bejáró vikingek a jó üzlet reményében járták be a keleti szlávok lakta [[Kelet-európai-síkság]]ot a [[Bizánci Birodalom]]ig és a [[Kaszpi-tenger]]ig. A felfegyverzett kalmárok a kereskedelmi útvonalaik mentén telepeket alapítottak, a stratégiailag fontos helyeket fegyverrel biztosították. Megjelenésük óriási hatással volt a térség lakóira.
| |||