„Hungária körgyűrű” változatai közötti eltérés

helyesírási és tipográfiai javítások, alapértelmezett rendezési kulcs javítása
(Visszavontam 185.60.71.10 (vita) szerkesztését (oldid: 19638921): sajnos lekéstél az elnevezésről egy száz-százötven évvel)
Címke: Visszavonás
(helyesírási és tipográfiai javítások, alapértelmezett rendezési kulcs javítása)
Ugyan egészen az [[1896-os millenniumi ünnepségek]]ig nem épült meg rendesen az út, a helyet a kezdetektől meghagyták neki. Ezt persze nem mindenki vette figyelembe, például ezért törik meg a szabályos, egyenes szelvényekből álló, végig ugyanazon irányba kanyarodó szerkesztett körív a [[Közvágóhíd (közterület)|Közvágóhíd]]nál. Ezt akkoriban egyszerűen a kijelölt útvonalra építették, ami miatt a [[Ferencváros pályaudvar]]nál az egyenes szelvény kénytelen volt az ívvel ellentétes irányú kanyarban megtörni.
 
A két végpontja a mai [[Árpád híd (Budapest)|Árpád híd]] pesti hídfője, illetve a mai [[Rákóczi híd]] pesti hídfőjétől északra voltak (pontosabban az akkor még nem létező hidak helyén a DunapartDuna-part). A budai folytatást hamar kigondolták, már [[1903]]-ban pályázatot írtak ki rá, ám a forráshiány, majd az [[első világháború|első]] és a [[második világháború]] is hátráltatták elkészültét, így az [[Árpád híd (Budapest)|Árpád híd]] csak [[1950]]-re készült el. A körút déli, [[Budapest IX. kerülete|ferencvárosi]] részét már csak a [[rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás után]] építették ki rendesen, Budára pedig csak [[1995]]-ben vezették át; ekkor készült el ugyanis a [[Rákóczi híd]]. Mai, 2x32×3 sávos formáját is csak a motorizáció berobbanása után, a [[20. század]] folyamán nyerte el. Teljes kiépülése az 1871-es kigondolásától egészen az [[1990-es évek]] közepéig, azaz valamivel több, mint 120 évig tartott.
 
[[1937]]-ben a [[Fővárosi Közmunkák Tanácsa]] döntése nyomán a körgyűrű egyes szakaszai külön elnevezést kaptak,<ref>[http://regiujsag.blog.hu/2009/06/17/dgsdf Nem tolják el helyéről a belvárosi plébánia templomot], Pesti Hírlap 1937. június 17. (régiújság blog)</ref> így azóta a XIII. kerületi szakasz teljes hosszában a ''Róbert Károly körút'', a ferencvárosi és részben józsefvárosi-kőbányai szakaszok (a [[Budapest–Hatvan-vasútvonal]]tól a Dunáig) pedig a ''Könyves Kálmán körút'' nevet viselik. Az eredeti elnevezést már csak a XIV. kerületi szakasz őrzi, illetve a józsefvárosi-kőbányai rész a [[Budapest–Hatvan-vasútvonal]]ig a [[Budapest XIII. kerülete|XIII. kerülettől]].
 
A körgyűrű ma Budapest egyik legfontosabb, ennélfogva legforgalmasabb útvonalainak egyike. [[1982]]-tól az [[óbuda]]i Bécsi úttól kezdve kezdve párhuzamosan építették ki az irányonként három forgalmi sávval együtt az [[1-es villamos (Budapest)|1-es villamos]] pályáját az út közepén, ami csak [[2000]]-ben ért el a Rákóczi hídig. (Előtte a ferencvárosi útszakasz sem volt meg rendesen, nemhogy a villamospálya, nagy részén pedig mindössze 2x12×1 sávos szélességű volt az úttest).) Immár a körgyűrű teljes szakaszán, illetve az Árpád hídon 1984 óta, valamint 2015. március 20-tól a körút folytatásának számító Rákóczi hídon keresztül az [[újbuda]]i Fehérvári útig végighalad a viszonylat.<ref>http://hvg.hu/itthon/20150320_mar_ujbudaig_jar_a_fovarosi_1es_villamos</ref> Szintén a villamossínnel egybekötött szélesítés során cserélték ki az egykori bazalt nagykockakő burkolatot modern [[aszfalt]]ra. A Salgótarjáni utca és a KöbányaiKőbányai út között úgynevezett „Dohánygyári aluljáró” a [[Budapest–Hatvan-vasútvonal]] alatt a körgyűrű szűkre és alacsonyra megépített műtárgya. Emiatt a jelenlegi északi irányt átvezető műtárgy az alacsony belmagasság miatt az átlagnál magasabb rakományú járművek számára nem járható. Az ezredfordulóra elkészült déli irány aluljárója már mélyebb és szélesebb. A villamos is ezen közlekedik.
 
== Nevezetes épületek, létesítmények ==
{{utcanévlexikon|oldal=238-239., 303. és 424}}
 
{{DEFAULTSORT:Hungariako~rgyu~ru~Hungáriakörgyűrű}}
[[Kategória:Budapest VIII. kerületének utcái és terei]]
[[Kategória:Budapest IX. kerületének utcái és terei]]