„Farkas Ferenc (zalai számvevő)” változatai közötti eltérés

| képaláírás = '''Boldogfai Farkas Ferenc''' (1838 – 19081838–1908), Zala vármegye számvevője, számellenőre.

| szülei = [[Farkas Ferenc (táblabíró)|boldogfaiBoldogfai Farkas Ferenc]] ([[1779]]-[[1844]]) <br /> Joó Borbála ([[1811]]-[[1881]])

[[Zalaboldogfa|Boldogfai]] '''Farkas Ferenc''' ([[Zalaboldogfa|Boldogfa]], [[Zala vármegye]], [[1838]]. [[szeptember 15.]] – [[Zalaegerszeg]], [[1908]]. [[január 20.]]) [[Zala vármegye]] számvevője, pénzügyi számellenőre, vármegyei bizottsági tag, a zalai gazdakör tagja, [[Virilizmus|virilista]], [[andráshida]]i és [[Zalaboldogfa|boldogfa]]iboldogfai birtokos.<ref>http://www.radixindex.com/en/databases/4/surname/farkas/county/zala</ref>

A [[Zala vármegye]]ivármegyei nemesi származású [[boldogfai Farkas család]] sarjákéntsarjaként született a [[zalaboldogfa|boldogfai]] családi kúriában. Édesapja, idősebb [[Farkas Ferenc (táblabíró)|boldogfai Farkas Ferenc]] ([[1779]]-–[[1844]]), Zala vármegyei táblabíró, birtokos, édesanyja, Joó Borbála ([[1811]]-–[[1881]]) úrnő volt. Apai nagyszülei [[Farkas János (főjegyző)|boldogfai Farkas János]] ([[1741]]–[[1788]]), Zala vármegye főjegyzője, és a [[Sümeghy család|lovászi és szentmargitai Sümeghy családból]] való lovászi és szentmargitai Sümeghy Judit ([[1754]]-–[[1820]]) asszony voltak. Apai nagyanyja és apai dédanyja révén többek között a [[Nádasdy család]] köznemesi ága, a [[Zichy család]], a barkóczibarkóci [[Rosty család]], a zalalövői [[Csapody család]], az osztopáni [[Perneszy család]], a [[Szapáry család]] és a [[Batthyány család]] leszármazottja volt. Az [[1838]]-ban született ifjabb Farkas Ferencnek a keresztszülei [[Csillagh Lajos (alispán)|csáfordi Csillagh Lajos]] ([[1789]]-–[[1860]]), zalai alispán, és felesége Koppány Borbála ([[1801]]-–[[1880]]) voltak. Apai nagybátyja, [[Farkas János (helyettes alispán)|boldogfai Farkas János Nepomuk]] ([[1774]]–[[1847]]), Zala vármegye helyettes alispánja, táblabíró volt. Elsőfokú unokatestvére, szladeovicziszladeovici Szladovits Borbála ([[1812]]-–[[1868]]) úrnő, akinek a férje, nemes [[Csertán Sándor]] ([[1809]]-–[[1864]]) táblabíró, ügyvéd, kormánybiztos, az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] alatt, országgyűlési képviselő volt. Édesapjának, idősebb Farkas Ferencnek ([[1779]]-–[[1844]]), az unokatestvére lovászi és szentmargitai [[Sümeghy Ferenc]] ([[1819]]-–[[1869]]), főszolgabíró az 1848-as szabadságharc alatt, a [[Deák-párt]] országgyűlési képviselője volt; Sümeghy Ferenc nővére, lovászi és szentmargitai Sümeghy Judit Marianna ([[1791]]-–[[1880]]) úrnő, akinek a férje, felsőeőri [[Bertha Ignác]] ([[1780]]-–[[1847]]), Vas vármegye alispánja, táblabíró, birtokos volt.

Farkas Ferenc nagyon korán, 6 évesen,hatévesen vesztette el az édesapját, aki tulajdonképpen már 59 éves volt amikor a fia született, [[1838]]-ban. A fiatal hátrahagyott özvegyasszonynak, Joó Borbálának, az 5öt gyermekének neveléséről kellett gondoskodnia egy jelentéktelenjelentéktelenre elapadtapadt családi vagyonnal. Farkas Ferenc, a [[zalaboldogfa|boldogfai]] családi kúriában nevelkedett testvéreivel együtt, ahol az 1848-as szabadságharc alatt, az alig 10 éves Farkas Ferenc és családja tartózkodott, messze a nyílt politikai és harci konfliktusoktól. Ferenc egyik elsőfokú unokatestvére, a nála 27 évvel idősebb, [[Farkas Imre (főszolgabíró)|boldogfai Farkas Imre]] ([[1811]]-–[[1876]]) táblabíró, a szabadságharcban vett részt főszolgabíróként; keresztapja, Csillagh Lajos, mégpedig Zala vármegye alispánja és a megyei állandó bizottmány elnöke, a császár elleni szabadságharc egyik fővezére volt Zalábanmegyéjében. Ennélfogva, Farkas Ferenc és testvérei neveltetése dús gazdag lett az 1848-as eszmékkel teli volt. Tanulmányai után gazdálkodott a családi földön. Fiatal korában aktívan vett részt a vármegye társadalmi rendezvényeken, széles baráti körrel rendelkezett.

===A közigazgatásiKözigazgatási pályafutása és társasági élete ===

A régi zalai vármegyeházában elhelyezkedettelhelyezett Skublics-könyvtár őrzője volt hosszú ideig. Az 1848-as szabadság harc eszméinek és [[Kossuth Lajos]]nak nagy tisztelője volt; [[1883]]-ban, boldogfai Farkas Ferenc, [[Farkas Dávid|farkaspatyi Farkas Dávid]] és Ruzsits Károly vármegyei bizottsági tagok indítványt kezdeményeztek Kossuth Lajos kitűnő hazafihazafiúi érdemei elismeréseülelismeréséül 80 éves jubileumaszületésnapja alkalmából küldendő üdvözlet tárgyában.<ref>Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 1-25. szám)1883-05-13 / 19. szám</ref> Farkas Ferenc, úttörője és nagy támogatója volt a tűzoltóság fogalmának Zalában. Személyesen is részt vett embereivel lajtos-kocsikkal tűzlajtoskocsikkal eloltásoknáltűzoltásoknál, például, ahogy [[1882]]-ben történt meg [[Teskánd]]on. A vármegye közigazgatásában részt vett még idősebb korában is. [[1883]]. [[december 2.|december 2]]-án]] a [[Zala vármegye|Zala vármegyében]] tisztújítás történt, és ezalatt Farkas Ferencet 14 szavazattal a vármegye alszámvevővé választották.<ref>Zalamegye, 1883 (2. évfolyam, 26-52. szám). 1883-12-09 49. szám</ref> Az [[1888]]-ban megjelent magyar [[Virilizmus|virilista]] almanachján, Farkas Ferenc andráshidai földbirtokos szerepelt 319 forintot fizető virilistaként. Unokatestvérének, [[Farkas Imre (főszolgabíró)|Boldogfaiboldogfai Farkas Imre]] ([[1811]]-[[1876]]) főszolgabírónak a fia, a tehetősebb [[Farkas József (politikus)|boldogfai Farkas József]] ([[1857]]-–[[1951]]), alsó- és felső[[bagod]]i földbirtokos, pedig 994 forintot fizető virilistaként szerepelt. Farkas Ferenc és Farkas József igen jó viszonyt ápoltak, együtt vettek részt a vármegyei közigazgatási bizottságban és a gazdasági körben; Farkas József lett Farkas Ferencnek az egyik fiának, Istvánnak és leányának Zsófiának keresztapja. Mindkettő pedig [[Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)|Deák FerencFerencet]]et példaképnek tartotta. Farkas Ferenc rokonságából, akikkel jó baráti viszonyt is ápolt és méghozzá keresztszülői szerepet is vállaltak szladeovici Szladovits Ferenc ([[1829]]-–[[1878]]), földbirtokos, és felesége, szentgyörgyi Horváth Flóra ([[1835]]-–[[1916]]) asszony, valamint strauszenberghistraussenbergi Strausz Sándor ([[1831]]-–[[1922]]), zalai esküdt, nagylengyeli birtokos, nemes Csertán László ([[1835]]-–[[1905]]), földbirtokos, és nemes [[Csertán Károly]]né hottói Nagy Malvin ([[1857]]-–[[1877]]) úrnő voltak. Az [[1890]]. [[október 5.|október 5]]-ei]] újságban jelent meg, hogy bocsári [[Svastits Benő]] főispán Farkas Ferenc földbirtokost tiszteletbeli megyei számvevőnek nevezte ki.<ref>Zalamegye, 1890 (9. évfolyam, 27-52. szám) • 1890-10-05 40. szám</ref>

Az egyházi épületek karbantartásábankarbantartásához is hozzájárult. Az alsóbagodi római katolikus templom helyreállítása érdekében [[1895]]. [[augusztus 4.|augusztus 4-én]]-én Mayer István szolgabíró úr elnöklete alatt népes gyűlést tartottak Bagodban, ahova érkeztek Apátfából, Vitenyédről, Szentpálból, Hagyárosról, Kiskutasról, Kalóczfáról, Boldogfáról és Andráshidáról. A boldogfaiak hottói Nagy Károly úr kivételével megtagadták a segítséget. Miskei és monostori Thassy Miklós és boldogfai Farkas Ferenc urak kivételével, Andráshida is megtagadta a templomhoz való kötelező hozzájárulást azon a címen, hogy nekik is van templomuk és ők a magukét kötelesek fenntartani.<ref>Zalamegye, 1895 (14. évfolyam, 27-52. szám) • 1895-08-11 32. szám</ref>

Farkas Ferenc tevékenyen dolgozotttevékenykedett a vármegye mezőgazdasági életének a fellendítéséértfellendítésén is. A vármegyei gazdakör létrehozásakor az elsők között volt, akiakik támogattatámogatták a kezdeményezést: a Zalamegyei Gazdasági egyesület tagja volt, az [[1887]]. [[február 6.]]-án alakított zalamegyei jégbiztosítási szövetség tagja.<ref>Zalamegye, 1887 (6. évfolyam, 1-26. szám)1887-02-20 / 8. szám</ref> Az [[1898]] októberében [[Nagylengyel]]en szervezett zalai gazdakör tenyészállat és terménykiállításán, Farkas Ferenc andráshidai lakost az állattenyésztési osztályának az egyik bírálójává választották. Ezen a rendezvényen, magát Ferencet I. rendű dicsérő oklevéllel tüntették ki a szép szőlőért, gyümölcsért, riparia portalis alanyokban ojtottoltott, kitűnő minőségű oporto boráért.<ref> Zalamegye, 1898 (17. évfolyam, 27-52. szám) • 1898-10-16 / 42. szám</ref> Zalaegerszeg városa gazdag volt társadalmi rendezvényekben, valamint kulturális megemlékezésekben. [[1895]]. [[szeptember 18.|szeptember 18]]-án-]] zajlott Zalaegerszegen[[Zalaegerszeg]]en a Kossuth -ünnepély, amikor Kossuth Lajos 90. évi születés napjátszületésnapját ünnepelték. A ZöldtaZöldfa vendéglő nagy termében rendezett ének és szavalati estélye után, este 8 óra körül az emeleti helyiségében bankett zajlott, ahol Farkas Ferenc többször felköszöntőtköszöntőt mondott (özv. Ruttkay Józsefné Kossuth Lujzára, a honleányokra, Kossuth Lajos gyermekeire stb.)<ref>Zalamegye, 1892 (11. évfolyam, 27-52. szám) • 1892-09-25 39. szám</ref>

Az [[1901]]. [[december 29.|december 29]]-én]] jelent meg az újságonújságban, hogy több más helyibeli úrral együtt, Farkas Ferenc vármegyei alszámvevőt Zala vármegye egyik helyettes esküdttéesküdtjévé választották az [[1902]]-ai. évre.<ref>Zalamegye, 1901 (20. évfolyam, 27-52. szám) • 1901-12-29 52. szám</ref> [[1904]]. [[december 2.|december 2]]-én]] jelent meg a sajtóban, hogy a magyar királyi pénzügyminiszter Farkas Ferencet és Kristóffy Kálmán zalaegerszegi pénzügyi számtiszteket végleges minőségben pénzügyi számellenőrökké nevezte ki.<ref>Zalamegye, 1904 (23. évfolyam, 27-52. szám) • 1904-10-02 40. szám</ref>

[[1908]]. január elején gyomorbaj támadta meg és több napig szenvedett. Az orvosok véleménye szerint hamarosan elhagyhatta volna az ágyát, mivel gyorsan visszaépült, azonban [[1908]]. [[január 20.|január 20]]-án]], éjszaka hirtelen rosszul lett, szívszélhűdést kapott és néhány perc után hunyt elelhunyt Zalaegerszegen, a Vásártér 1-es. szám alatt. Az igen tisztelt és szeretett vármegyei pénzügyi tisztviselő temetésén gróf [[Batthyány Pál]] ([[1860]]-–[[1934]]) zalai főispán, iszkázi [[Árvay Lajos]] zalai alispán és más megyebeli jelentős személyiség, rokonarokonai és barátjaibarátji jelentjelentek meg. A gyászjelentésben így emlékeztek meg róla: "''Rajongó„Rajongó lelkű ifjú volt agg korában is. A régi jó táblabírák minden erkölcsével, minden hibájával, változatlan gondolkozásmóddalgondolkodásmóddal és érzéssel jött a múltból a jelenbe. Legnagyobb hibája közös volt a régi kúriák lakóival: az emberekben való bizalom, a mindenkit keblére ölelő szeretet...szeretet… Holtáig megőrizte tőről metszett humorát, kedélyének frissességét. A politikában törhetetlen negyvennyolcas volt kezdettől fogva; a társadalmi életben élénk, vidám, kedélyes ember; -– a hölgyeknek nagy tisztelője, a férfiaknak jó barátja.”''"<ref>Zalamegye, 1908 (27. évfolyam, 1-26. szám). 1908-01-26 4. szám</ref>

Farkas Ferenc legjobb barátja, nemesvitai Viosz Lajos ([[1836]]-–[[1869]]), andráshidai földbirtokos vadászat közben megfázott és halálos ágyán megkérte őt, hogy vegye el a feleségét és gondoskodjon a két gyermekéről. [[1872]]. [[február 7.|február 7]]-én]] Bagodvitenyéden Farkas Ferenc feleségül vette a [[nemesnépi Marton család]]ból való nemesnépi Marton Zsófiát ([[1842]]-–[[1900]]),<ref name="martonzsófia">{{Cite web|url=https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DYKQ-1TT?i=219&wc=M6WV-PWG%3A101520401%2C101621301%3Fcc%3D1542666&cc=1542666|title=familysearch.org Farkas Ferencné nemesnépi Marton Zsófia gyászjelentése}}</ref> [[Marton József (alszolgabíró)|nemesnépi Marton József]] ([[1797]]-–[[1858]]), táblabíró, alszolgabíró és verbói Szluha Rozália ([[1816]]-–[[1883]]) lányát. Apai ágon, Marton Zsófia a söjtöri birtokos nemes Patay, valamint a bodorfalvi Baranyay, és a [[Hahót nemzetség|Buzád-Hahót nemzetség]]beli csányi Csányi családok leszármazottja volt. Farkas Ferenc és Marton Zsófia Andráshidán nevelték fel a közös gyermekeiket és a Viosz gyerekeket, [[Viosz Ferenc]]et és boldogfai Farkas Imréné Viosz Máriát, akiket úgy nevelt mintha a sajátjai lettek volna. Közös gyermekeik Andráshidán, a [[Viosz-kastély (Andráshida)|Marton kastélyban]], születtek édesanyja családi földbirtokán:

*boldogfai Farkas Eugénia ([[1872]]-–[[1873]]).

*boldogfai Farkas Lajos László ([[1873]]-–[[1876]]), népfelkelő szakaszvezető címzetes őrmester, a csáktornyai uradalmi ispán.

*boldogfai dr. [[Farkas István (főszolgabíró)|Farkas István]] Imre ([[1875]]-–[[1921]]), jogász, a sümegi járás főszolgabírája. Neje, Persay Erzsébet, majd pósfai Horváth Johanna.

*boldogfai Farkas Lajos Imre ([[1878]]-–[[1930]]) csáktornyai uradalmi ispán. Neje, neje Margitai Zsenka, majd pósfai Horváth Irma.

*vitéz lovag boldogfai [[Farkas Sándor (katonatiszt)|Farkas Sándor]] József ([[1880]]-–[[1946]]) ezredes, a Zala megyei vitézi rend székkapitánya. Neje, neje adorjánházi Csomasz Katalin.

*boldogfai Farkas Zsófia Rozália Alojzia ([[1884]]-–[[1948]]), [[Fangler Béla]] felesége.