„Angyal Dávid” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Dékán –> Dékán (felsőoktatás) |
|||
60. sor:
[[Gyulai Pál (irodalomtörténész)|Gyulai Pál]] és [[Péterfy Jenő]] oldalán – még a [[19. század]] 70–80-as éveiben – [[irodalomtörténet|irodalomtörténésznek]] indult a Budapesti Szemle folyóirat körében. Számos emelkedett stílusú történeti [[esszé]]t, tanulmányt, bíráló cikket közölt a [[Századok (folyóirat)|Századok]], Egyetemes Philológiai Közlöny, Tanáregyesületi Közlöny és más szakfolyóiratok hasábjain. Tanulmányok, esszék fordításával is foglalkozott. Jelesek az angol, a német és a francia irodalomból való fordításai. – Soha sem szakított az [[irodalomtörténet]]tel, de egyre inkább a [[történettudomány]]i kutatások és [[publikáció]]k jellemzik munkásságát. Középiskolai munkája mellett – olykor szabadságot kapva – rendszeres kutató munkát végzett itthon és külföldön, különösen a [[bécs]]i levéltárakban. Történeti munkáiban elsősorban a [[17. század]]i, részben a 19. század magyar politikatörténetével foglalkozott.
1896-ban a budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem Bölcsészkarán egyetemi magántanári címet szerzett. [[1909]]-ben az Egyetem nyilvános rendes tanára lett. Előbb az újkori magyar történelem (1909–[[1925]]), majd az újkori egyetemes történelem professzora (1925–[[1929]]) volt. Az [[1918]]/[[1919]]-es és az 1919/[[1920]]-as egyetemi években a Bölcsészkar [[
::''„Azt gondoltam, minden magyarnak egyesülnie kell érzelemben a [[Szent Korona]] régi területéhez ragaszkodásban és a régi királyi család jogainak tiszteletében. De ez a tisztelet a [[Trianoni békeszerződés|Trianon]] után keletkezett intézmények megbecsülésével összeütközésbe ne kerüljön.''
| |||