„Máglyahalál” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor:
'''Máglyahalál''' esetén az elítéltet egy rakás tűzifára állított faoszlophoz kötözték, amelyet meggyújtottak. Alkalmazása a középkori [[inkvizíció]] túlkapásaiból a legismertebb.
Az [[ókor]] után először a [[11. század]]ban ítéltek embereket eretnekségért máglyahalálra. A [[12. század]] közepéig viszonylag kevés embert, utána már viszont már annyira gyakorivá vált, hogy egyszerű emberek is a máglyára kerülhettek.<ref>https://mult-kor.hu/mi-volt-a-bunuk-a-kozepkori-eretnekeknek-20151130</ref>
Először [[1197]]-ben, [[aragónia]]i [[II. Péter aragóniai király|II. Péter]] törvénykönyvében szerepelt, hogy az eretnekeket tűzhalállal kell büntetni, majd [[III. Ince pápa]] [[1199]]-ben kijelentette, hogy az eretnekség [[felségsértés]]sel azonos, ezért máglyahalált érdemel, akire rábizonyítják. Ezt a rendelkezést a [[negyedik lateráni zsinat]] kanonizálta, majd [[II. Frigyes német-római császár|II. Frigyes]] [[német-római császár]] birodalmi törvénnyé emelte.<ref name = "A pápaság története">{{cite book | title = A pápaság története | first = Jenő | last = Gergely | pages = 94 | year = 1999 | publisher = Kossuth Kiadó | isbn = 963 09 4105 8}}</ref> Alkalmazásával az [[újkor]]ban fokozatosan felhagytak. Talán a ma már nem alkalmazottak közül a legismertebb kivégzési mód, amely azonban még középkori mércével mérve is kirívóan szadista büntetésnek számított. Általában akkor alkalmazták, ha az elkövetett cselekmény a korabeli vallási-erkölcsi normákat (is) sértette. Nemcsak közönséges bűnözőket, hanem sok elmebeteget is, mint boszorkányt, máglyán égettek el. Ugyanígy végezték az egyház ellenfelei (lásd [[inkvizíció]]), eretneknek bélyegzett személyek, köztük sok híres gondolkodó is.
| |||