Főmenü megnyitása

Módosítások

11 bájt hozzáadva ,  1 évvel ezelőtt
 
=== Korai Silla (i. e. 57–654) ===
A koreai tankönyvek szerint [[i. e. 57]] óta állt fenn Silla. Azonban ez nem több egyelőre a {{koreai|[[Szamguk szagi|Samguk Sagi]]|[[Szamguk szagi]]}} mítoszainál és a hivatalos 20. századi koreai történetírás túlzásánál.{{refhely|Cummings| 30–39. o.|azonos=CU}} Az állam létrejöttének dátuma homályos, az i. e. 1. században még {{koreai|[[Csinguk|Jinguk]]|[[Csinguk]]}}, az 1–2. században {{koreai|[[Csinhan|Jinhan]]|[[Csinhan]]}} – a későbbi Silla magterületén –, {{koreai|[[Je|Ye]]|[[Je]]}} majd {{koreai|[[Tongje|Dongye]]|[[Tongje]]}}, {{koreai|[[Okcso|Okjeo]]|[[Okcso]]}} és {{koreai|[[Pjonhan|Byeonhan]]|[[Pjonhan]]}}, majd a 3. században ezek konglomerátuma, a {{koreai|[[Szamhan|Samhan]]|[[Szamhan]]}} szövetség állt a helyén, amely nem azonos Sillával, de már {{koreai|[[Kjongdzsu|{{koreai|Seorabeol]]|[[Szorabol}}]]}} – {{koreai|[[Puszan|Busan]]|[[Puszan]]}} kikötőjétől északra – volt a székhelye. A 4. század elején már létezhetett, osztozva a korábbi {{koreai|Yin|Jin}} területén {{koreai|Ye|Je}} és {{koreai|[[Kaja államszövetség|Gaya]]|[[Kaja államszövetség|Kaja]]}} államokkal.{{refhely|azonos=CU}}{{refhely|Nahm| 29–55. o.|azonos=NA29-55}}
 
Silla magja a hat településből és hat nemzetségből álló {{koreai|Saro Guk|Szaroguk}} volt, amely a tizenkét tagú {{koreai|Jinhan|Csinhan}} szövetséghez tartozott.{{refhely|azonos=CU}}{{refhely|azonos=NA29-55}} Ez a terület a [[Koreai-félsziget]] délkeleti partvidékétől a [[Naktong|{{koreai|Nakdong|Naktong}}]] felső folyásáig terjedt.{{refhely|azonos=NA29-55}}
A [[Kim (koreai név)|Kim-nemzetség]] már az első {{koreai|Sok|Szok}} király, {{koreai|[[Thalhe|Thalhae]]|[[Thalhe]]}} uralkodása idején feltűnik [[Kim Busik]] művében, ekkorra teszi {{koreai|[[Kim Aldzsi|Kim Alji]]|[[Kim Aldzsi]]}} legendás születését. Ezt a történetet a {{koreai|Samguk Sagi|Szamguk szagi}} után a ''[[Szamguk jusza|{{koreai|Samguk Yusa|Szamguk jusza}}]]'' is közölte. A {{koreai|Park|Pak}} és {{koreai|Sok|Szok}} klánok három évszázados küzdelmét végül a Kim klán döntötte el, amely mindkét riválist legyőzte és Silla további történetében – a kezdeti nehézségek leküzdése után – folyamatosan regnált.
 
A [[262]]-ben trónra lépő [[Micshu sillai király|{{koreai|Michu|Micshu}}]] volt az első közülük. A dinasztia székhelye [[Kjongdzsu|{{koreai|GyeongjuSeorabeol|KjongdzsuSzorabol}}]], amely egyben a királyság fővárosa is volt. A királyság ideje alatt {{koreai|Seorabeol|Szorabol}}nak, azaz „fővárosnak” nevezték. Egy etimológiai hipotézis szerint a késő középkori {{koreai|Syeobeul|Sjobul}} (셔블 „királyi székhely”) és {{koreai|Syeoul|Sjoul}} (셔울) alakon át ebből ered {{koreai|[[Szöul|Soul]]|[[Szöul|Szoul]]}} (서울), a mai főváros neve. [[356]]-ban [[Nemul sillai király|{{koreai|Naemul|Nemul}}]] {{koreai|maripgan|maripkan}} trónra lépésével kezdődik Silla történelmi jelenléte. Ekkor jött létre a sillai örökletes monarchia. A [[4. század]]ra tehető a rivális koreai államok megszilárdulása is, {{koreai|Goguryeo|Kogurjo}} [[313]]-ban a korábbi törzsszövetség helyén, {{koreai|Baekje|Pekcse}} pedig [[346]]-ban a félsziget nyugati részén alakult meg. {{koreai|Naemul|Nemul}} diplomáciai kapcsolatokat létesített Kínával és {{koreai|Goguryeóval|Kogurjóval}} is, ami egyúttal az állam önállóságának elismerését is jelentette partnerei részéről. Ekkor Silla nyugati határa a [[Naktong|{{koreai|Nakdong|Naktong}}]] volt. A kis számú település a déli részeken összpontosult. A népesség jelentős részét alkották a [[japánok]], amelyet még a jelenkori DNS-tesztek is igazolnak.{{refhely|azonos=CU}}{{refhely|azonos=NA29-55}}{{refhely|Szidorova 1967-3|46–50. o.|azonos=Jo}}
[[Fájl:SillaSwordHilt.jpg|thumb|200px|Sillai kardmarkolat a 4–6. századból]]
Nyugati szomszédja, [[Kaja államszövetség|{{koreai|Gaya|Kaja}}]] a [[4. század]]ban elzárta Japántól Sillát, majd háború is kitört, melynek hatására Silla [[399]]-ben szövetséget kötött {{koreai|Goguryeóval|Kogurjóval}}. A szövetséges azonban dél felé kívánt terjeszkedni, {{koreai|goguryeói|kogurjói}} hadsereg állomásozott Sillában. A {{koreai|goguryeói|kogurjói}} király, [[Kvanggetho kogurjói király|{{koreai|Gwanggaeto|Kvanggetho}}]] (391–413) nevének jelentése „a király, aki kiterjesztette a birodalmat”, Silla pedig erőtlen volt {{koreai|Goguryeóhoz|Kogurjóhoz}} képest. A szövetség idején a „nagy” melléknevű {{koreai|Gwanggaetho|Kvanggetho}} 65 erődítményt és 1400 települést foglalt el, valamint a japánok ellen harcolt Silla segítségével. [[427]]-ben {{koreai|Goguryeo|Kogurjo}} {{koreai|[[Phenjan|Pyeongyangot]]|[[Phenjan|Phjongjangot]]}} tette meg fővárosának, ekkor [[Nuldzsi sillai király|{{koreai|Nulji|Nuldzsi}}]] a már közvetlen fenyegetés és nyomás hatására kénytelen volt {{koreai|Baekjéhez|Pekcséhez}} fordulni.{{refhely|azonos=CU}}{{refhely|azonos=NA29-55}}{{refhely|Allen}}
24 106

szerkesztés