„Rosette-i kő” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címkék: Oldal nagy része eltávolítva Vizuális szerkesztés
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 2001:738:802:6BFB:D404:9C06:6923:42DB (vita) szerkesztéséről [[User:Alensha|Alensha]…
Címke: Visszaállítás
1. sor:
{{Kő infobox
|név = Rosette-i kő
|más név = rosettai kő
|csoport =
|tartalma =
|kép = Rosetta Stone.jpg
|képméret = 200px
|képaláírás = A rosette-i kő
|típus = [[sztélé]]
|méret =
|forma =
|anyag = [[gránit]]
|állapot =
|felfedezés = Rosette (ma [[Rashid]]), [[Egyiptom]]<br />[[1799]]. [[július 15.]]
|felfedezők = [[Pierre-François Bouchard]]
|kora = [[i. e. 196]]
|nyelv = [[görög nyelv|görög]]<br />[[egyiptomi nyelv|óegyiptomi]]
|írás = [[görög ábécé|görög]]<br />[[démotikus írás|démotikus]]<br />[[hieroglif írás|hieroglif]]
|található = [[British Museum]], [[London]]
|korábban =
}}
A '''rosette-i kő''' (ismert még '''rosettai kő''' néven is) egy sötét [[gránit]]darab (néha helytelenül [[bazalt]]ként említik), amely egy ősi szöveg három fordítását nyújtja a mai kutatóknak: [[ókori Egyiptom|egyiptomi]] [[démotikus írás]]sal, [[görög nyelv]]en és egyiptomi [[hieroglifa|hieroglifákkal]]. Mivel a görög nyelv jól ismert, e kő volt a kulcs [[1822]]-ben [[Jean-François Champollion]] és [[1823]]-ban [[Thomas Young]] számára a hieroglifák megfejtéséhez.
 
A követ [[1802]] óta a [[london]]i [[British Museum]] őrzi.
 
== A szöveg ==
[[V. Ptolemaiosz]] [[I. e. 196|Kr. e. 196]]-ban kelt rendelete olvasható a kövön. A [[görög nyelv|görög]] szöveg kezdete: „Basileuontos tou neou kai paralabontos tén basileian para tou patros…” ''(Az új király, atyjától átvéve a királyságot…).'' A rendelet különféle kivetendő [[Az adózás története|adókról]], a templomokban felállítandó szobrokról rendelkezik, valamint arról, hogy a rendelet három nyelven adandó ki: az „istenek szavaival”, azaz hieroglifákkal, a nép nyelvén (démotikus írással) és ión (görög) nyelven.
 
== Története ==
[[Fájl:Rosetta Stone.JPG|balra|bélyegkép|''A kő a British Museumban'']]
[[Fájl:DemoticScriptsRosettaStoneReplica.jpg|balra|bélyegkép|A kő demotikus része]]
A követ Pierre-François Bouchard ([[1772]]–[[1832]]) francia kapitány fedezte fel [[Egyiptom]] Rosette (ma Rashid) nevű kikötővárosában [[1799]]. [[július 15.|július 15-én]].
 
[[I. Napóleon francia császár|Napoléon Bonaparte tábornok]] egyiptomi hadjáratát (1798–1801) számos tudós is kísérte. Miután [[1798]]-ban megalapította az Egyiptomi Intézetet ''(Institut de l’Egypte)'' [[Kairó]]ban, mintegy ötvenen tagjai lettek. Bouchard a Rosette melletti Fort Julien építési munkálatait vezette, amikor e fekete kőre lelt. Azonnal megértette a jelentőségét, és bemutatta Abdallah Jacques de Menou tábornoknak, aki elrendelte a kőnek az intézetbe való szállítását, ami [[1799]] augusztusában meg is történt. [[1801]]-ben a franciáknak vissza kellett vonulniuk. Vita alakult ki a tudósok eredményeivel kapcsolatban – a franciák meg akarták tartani őket, míg a britek, III. György király nevében, hamisítványnak tartották az egészet.
 
[[Étienne Geoffroy Saint-Hilaire]] francia tudós William Richard Hamilton angol diplomatához írott levelében azzal fenyegetődzött, hogy a felfedezéseket elégeti, amivel egyértelműen az alexandriai könyvtár leégésére utalt. A britek megadták magukat, és csak az emlékművek átadását kötötték ki. A franciák megpróbálták egy hajóban elrejteni a „Követ”, de a britek felfedezték. Megengedték viszont a franciáknak, hogy az általuk készített lenyomatokat magukkal vigyék alexandriai behajózásuk alkalmával.
 
A követ ezután Nagy-Britanniába vitték, ahol [[1802]] óta a [[British Museum]] őrzi.
 
A kő megszerzésének idejéből származó, bal oldalon megjelenő fehér, festett bevésés szerint „A [[Brit haderő|brit hadsereg]] szerzeménye 1801-ben, [[Egyiptom]]ban”, jobb oldalán pedig „[[III. György brit király|III. György]] [[király]] ajándéka”. A követ a British Museum alkalmazottai [[1998]]-ban megtisztították, és a történelem e bizonyítékát érintetlenül hagyták. A kő felületének egy apró részletét, a bal alsó sarkot, szintén érintetlenül hagyták, összehasonlítási lehetőség végett.
 
[[2003]] júliusában az egyiptomiak visszakérték a rosette-i követ. Dr. [[Záhi Havássz]], a Régiségek Legfelsőbb Tanácsának főtitkára, ezt mondta a sajtó képviselőinek:
:''„Ha a britek azt szeretnék, hogy emlékezzenek rájuk, ha vissza kívánják állítani hírnevüket, akkor önként vissza kellene adniuk a követ, mivel az az egyiptomi identitás mérföldköve.”''
 
== Források ==
* Kéki B.: ''Az írás története a kezdetektől a nyomdabetűig'', Vince, Bp. (2000).
* Kákosy L.: ''Ré fiai: Az ókori Egyiptom története és kultúrája'', Gondolat, Bp. (1979).
* Dodson, A.: ''A hieroglif írás az ókori Egyiptomban'', Officina '96, Bp. (2005).
* Reeves, N.: ''Az ókori Egyiptom felfedezésének krónikája'', Cartaphilus, Bp. (2002).
* Schulz R., Seidel, M. (szerk.): ''Egyiptom: A fáraók világa'', Vince, Bp. (2001).
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
{{commonskat|Rosetta Stone}}
* [[Híres kövek listája]]
 
{{nemzetközi katalógusok}}
{{portál|írás||Ókor|}}
 
{{DEFAULTSORT:Rosetteiko~}}
[[Kategória:1799]]