„Második keresztes hadjárat” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Iszlám: apróságok |
→Hadseregek: link |
||
172. sor:
Létszámbeli hátrányukat a muszlimok minőséggel próbálták ellensúlyozni. A főként [[törökök]]ből álló hivatásos katonák jól felszereltek voltak. A katonai rendszer alapját az ''[[ikta]]''-rendszer adta, mely minden körzetben biztosított bizonyos számú harcost. Háború esetén az ''[[adát]]'' milíciákat mozgósították: ezek a főként [[arabok]]ból álló csapatok a városokban állomásoztak. Bár kevéssé jól felszereltek voltak, mint a hivatásos katonák, motivációjukat a [[dzsihád]] ideológiája biztosította. A [[Türkmének|türkmén]] és [[Kurdok|kurd]] segédszervezetek is bevethetőek voltak, de fegyelmezetlenségük miatt ez nem vált általánossá.{{sfn|Nicolle|2009|pp= 28–30}}
Az iszlám hadak vezetője [[Múin ad-Dín Unur]] damaszkuszi atabég (1138 – 1149) volt. A várost ugyan névleg a [[Búridák]] uralták, de a hatalom birtokosa valójában a hadsereget vezérlő Unur volt. David Nicolle történész szerint az atabég képzett diplomata és tábornok volt, a művészetek pártolójaként is ismerték. 1154-ben a Búridák helyett a [[Zangidák]] kerültek hatalomra, ezzel Unur hatalma is megrendült: az új uralkodók Núr ad-Dín Zangi aleppói emírt bízták meg a hadsereg vezetésével.{{sfn|Nicolle|2009|pp= 19–21}}
=== Keresztesek ===
| |||