„Nikaia–konstantinápolyi hitvallás” változatai közötti eltérés

[[Kép:Nicaea icon.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Ókeresztény ikon. <br> Középen [[I. Constantinus római császár|Nagy Konstantin]] császár. aki a ''"Symbolum Nicaeno-Constantinopolitanum"'', az [[első nikaiai zsinat]]on elfogadott keresztény Nikaia–konstantinápolyi hitvallás közösen elfogadott szövegének részletét tartja az egyházatyákkal]]
A [[325]]-ben Nikaiaban[[Nikaia]]ban tartott [[Első nikaiai zsinat|első egyetemes zsinat]] egy régi keresztelési hitvallást [[Arianizmus|ariánus]]-ellenes tételekkel egészített ki, hangsúlyozva Jézus Krisztus istenségét. Így született meg a nikaiai hitvallás, melynek első két hitágazata nagyrészt azonos volt a későbbi Nikaia-konstantinápolyi hitvallással, de a harmadik hitágazat csak ennyiből állt: „…és a Szentlélekben.” Ezt követően az ariánus tanítás elítélése következett.

A [[381]]-ben tartott [[első konstantinápolyi zsinat]] kiegészítette a nikaiai hitvallást – elsősorban a harmadik hitágazatot – és nem tette a hitvallás részévé az ariánusok tanításának elítéléséről szóló záró tételeket. (De a második hitágazat antiariánus élű kifejezései természetesen megmaradtak.) Ez a zsinat fogadta el a hitvallás ma is használt szövegét.