„Piroklaszt ár” változatai közötti eltérés

a
A piroklaszt sűrűségárak [[lávadóm|lávadómok]] vagy [[kitörési felhő|kitörési felhők]] összeomlásával keletkezhetnek.
Egy viszkózus lávadóm összeomolhat a saját súlya révén (gravitációs összeomlás), vagy egy robbanás következtében. Az utóbbit Pelée-típusúnak nevezzük, az előbbit Merapi-típusúnak,. A Pelée-típusú egyik alváltozata, amikor a robbanás mellett hegyomlás is bekövetkezik, ez történt a [[Mt. St Helens]] 1980-as kitörésekor is. A lávadómok összeomlása során blokk- és hamuárak keletkeznek, izzófelhőként vagy nuée ardente-ként zúdulnak alá a lejtőkön.
A kitörési felhők összeomlása (Sufriére-típus) bekövetkezhet egyszeri alkalommal, vagy folyamatos kitörési oszlopok esetében szakaszosan. Utóbbi esetben az állandó utánpótlás miatt a kitörési felhő megmarad a végleges összeomlásig, kisebb darabok szakadnak le róla és sűrűségárakként zúdulnak alá. A nagy sűrűségű felhők általában hamarabb összeomlanak, mint a kisebb sűrűségűek, alapvetően saját súlyuknál fogva. A kitörési felhők összeomlása következtében torlóárak, ignimbrit, azaz horzsakő-és hamuárak és nuée ardente-ek, vagyis izzófelhők is keletkezhetnek.
 
Legtöbbször a kitöréseknél nem egy jelenség lép fel, lávadóm, lávaömlés, kitörési felhő, többféle piroklaszt sűrűségár is előfordulhat, a fenti események nem zárják ki egymást.
201

szerkesztés