Főmenü megnyitása

Módosítások

5 bájt törölve ,  1 évvel ezelőtt
A [[Tang-dinasztia]] hatalomra jutása után nem sokkal, [[645]]-ben, [[Szondok sillai királynő|{{koreai|Seondeok|Szondok}} királynő]] idején újultak ki a harcok. Kína elfoglalta Dél-[[Mandzsúria|Mandzsúriát]] és egyelőre megtorpant. Ekkor {{koreai|Goguryeo|Kogurjo}} Sillára támadt, de az új kínai hadjárat miatt sikertelenül. Ebben az időben {{koreai|Baekje|Pekcse}} szövetségest váltott és Silla helyett {{koreai|Goguryeót|Kogurjót}} támogatta. A [[7. század]] közepén ezért Kína taktikát váltott és a [[Sárga-tenger]]en keresztül {{koreai|Baekje|Pekcse}} felől támadta meg {{koreai|Goguryeót|Kogurjót}}. Ez a taktika [[Mujol sillai király|{{koreai|Muyeol|Mujol}}]] utolsó uralkodási évében, [[660]]-ban {{koreai|Baekje|Pekcse}} végleges bukásához vezetett. Három évi ellenállás után Kína, Japán és Silla együttes támadásai miatt {{koreai|Baekje|Pekcse}} ideiglenesen Kína fennhatósága alá került. A Tang–Silla-szövetségben [[Mummu sillai király|Munmu]] hadvezére, {{koreai|[[Kim Jusin|Kim Yushin]]|[[Kim Jusin]]}} [[668]]-ra felszámolta {{koreai|Goguryeót|Kogurjót}} is. Silla a kínaiak elleni lázadásra buzdította a {{koreai|goguryeóiakat|kogurjóiakat}} és [[671]]-ben annektálta {{koreai|Baekje|Pekcse}} területét, kiszorítva onnan a Tang erőket. Ezek hatására Kína [[676]]-ban végleg kiürítette a [[Tedong|{{koreai|Daedong|Tedong}}]]tól délre eső, még felügyelete alatt lévő területeket, amelyet Silla vett birtokba. {{koreai|Goguryeo|Kogurjo}} nagy részben Kína területe lett. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy a helyi nemesség inkább Kínát, mint Sillát választotta és a kínai fennhatóságot ismerték el. De {{kínai|[[Vu Cö-tien|Wu Ze Tian]]|[[Vu Cö-tien]]}} ([[690]]–[[705]]) intermezzója Kína átmeneti gyengülését eredményezte – [[698]]-ban {{koreai|[[Ko Vang|Go Wang]]|[[Ko Vang]]}}, a korábbi uralkodóház egyik tisztviselője itt alakította meg {{koreai|[[Palhe|Balhaét]]|[[Palhét]]}}. {{koreai|Balhae|Palhe}} irányította az északi térséget 698-tól 926-ig.{{refhely|azonos=CU}}{{refhely|azonos=Jo}} Jelentős katonai erőt képviselt, Silla már [[721]]-ben falakat épített északi határai mentén, nagyjából {{koreai|[[Phenjan|Pyongyang]]|[[Phenjan]]}} és {{koreai|[[Vonszan|Wonsan]]|[[Vonszan]]}} között.{{refhely|azonos=CU}}
 
Ezt követően, mint ''egységes Silla'' (vagy más néven ''késői Silla'') a [[Koreai-félsziget]] legnagyobb részét ellenőrzése alatt tartotta. Azonban a királyi hatalom gyengülése már megkezdődött, a nemesség több összeesküvést, sőt fegyveres felkelést szervezett az uralkodóház ellen. Ennek egyik oka, hogy a központosítási kísérletek a hivatalnokréteg földhöz juttatásával és kínai mintájú államszervezettel jártak, az arisztokrácia féltette gazdasági és politikai hatalmát az új előkelőségtől. {{koreai|[[Kim Degong|Kim Daegong]]|[[Kim Degong]]}} felkelése három évig tartott. A [[8. század]] végére a folytonos magán-belháborúk és rebelliók miatt az uralkodóház elvesztette gazdasági alapját, ezzel párhuzamosan befolyását a dolgok menetére. [[780]]-ban [[Hjegong sillai király|{{koreai|Hyegong|Hjegong}} király]] merénylet áldozata lett egy hosszadalmas polgárháború során. {{koreai|Hyegong|Hjegong}} volt {{koreai|Muyeol|Mujol}} ágának utolsó uralkodója és halála idején a királyi hatalom gyakorlatilag nem létezett. Újabb ötéves folyamatos polgárháborúval telt [[Szondok sillai király|{{koreai|Seondeok|Szondok}} király]] uralkodási ideje, majd trónra lépett [[Vonszong sillai király|{{koreai|Wonseong|Vonszong}}]].
 
=== Késői Silla (780–935) ===
24 121

szerkesztés