„Nagy nyugati egyházszakadás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor:
{{építés alatt}}
A '''nagy nyugati egyházszakadás''' (''[[Latin nyelv|latin]]: ecclesiae occidentalis schisma'' <ref>[http://books.google.de/books?id=XXjV0P91-cwC&pg=RA2-PA70&lpg=RA2-PA70&dq=schismatis+occidentalis&source=bl&ots=c5gp63tjdN&sig=FjUZGDDFkmTGN8-jwE0yQEt99xY&hl=de&ei=v86zTq3PM4eB4gTv34HEAw&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=7&ved=0CEAQ6AEwBg#v=onepage&q=schismatis%20occidentalis&f=false Historia Ecclesiastica variis colloquiis digesta... von Ignatius Hyacinthus AMAT de GRAVESON]</ref>) [[1378]] és [[1417]] között, 39 évig tartott, amikor a katolikus egyház egyik központja [[Róma]], a másik [[Avignon]] lett.
A szakadás káros következményei hamar érzékelhetővé váltak az országok vallási és gazdasági életében egyaránt. A kiátkozások , amelyekkel a pápák a másik fennhatósága alá tartozó területeket sújtották, a hívőkben gyötrő bizonytalanságot okoztak az [[üdvösség]]üket illetően. A kettős pápaság és a rossz gazdálkodás miatt megkettőződött az anyagi teher is, amely a népre nehezedett. A pápaság és az egyéb egyházi intézmények hanyatlása siettették a nagy reformkísérletek korszakának beköszöntét. {{refhely|Karl Heussi: Az egyháztörténet kézikönyve}}
== Európa megoszlása ==
23 ⟶ 25 sor:
A pápaválasztás után [[Fondi]]ba menekültek az Orbán-ellenes bíborosok. A pápa mellett megválasztása után két hónappal mindössze három itáliai bíboros állt ki, akiket Orbán Fondiba küldött, hogy győzzék meg a kollégium többi tagját törvényes uralkodásáról.
A Fondiban összegyűlt régi konzisztórium hamarosan levelet küldött a pápának, amelyben két kiutat javasoltak a válságból. Az egyik egy egyetemes zsinat összehívása volt, a másik egy bíborosok által diktált szerződés. A pápa válaszra sem méltatta a kezdeményezést, így ezt hamarosan egy keményebb hangvételű levél követte. Miután erre sem reagált az újonnan szervezett Orbán-párti kúria, aug. 2-án kiadták a ''Declaration'' címet viselő levelüket, amelyben vád alá helyezték a pápát, és jogilag valamint történelmileg sem ismerték el egyházfőnek. A fondi bíborosok felvették a kapcsolatot [[V. Károly francia király|V. Károly]], francia királlyal is, aki bátorította a kardinálisokat, hogy az üresnek nyilvánított egyházi trónra válasszák meg a legitim pápát. A bíborosok tehát megfelelő világi hátteret maguk mögött tudva 1378. szept. 20-án Genfi Róbert bíborost választották meg törvényes pápának, aki felvette a [[VII. Kelemen (ellenpápa)|VII. Kelemen]] uralkodói nevet. Ezzel az egy és oszthatatlan katolikus egyháznak tehát szept-től két feje lett. Orbán természetesen azonnal [[kiközösítés#vallási kiközösítés|kiközösítette]] Kelement és az őt támogató bíborosokat, de Kelemen teljes pápai jogának birtokában ugyanezt tette Orbánnal és híveivel. Az európai uralkodók természetesen csak az egyik pápa jogát ismerték el. Így gyakorlatilag mindenki a kiközösítés állapotába került.
=== A pápák 3. sora ===
| |||