„Mexikóváros” változatai közötti eltérés

10 066 bájt hozzáadva ,  1 évvel ezelőtt
a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 151.0.81.29 (vita) szerkesztéséről Zerind szerkesztésére
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 151.0.81.29 (vita) szerkesztéséről Zerind szerkesztésére)
Címke: Visszaállítás
 
==Földrajz==
===Fekvése ===
Mexikóváros a [[Mexikói-fennsík]] déli részén terül el, délről a [[Vulkáni-kereszthegység]] csúcsai határolják. Területének nagy része a tengerszint felett körülbelül 2230–2250 méter magasságban fekvő sík terület, de a külső kerületek utcái már a hegyekre kúsznak fel. Legmagasabb pontja a délnyugati részen, a [[Tlalpan]] nevű kerületben emelkedő [[Ajusco]] (ennek két csúcsa a ''Cruz del Marqués'' és a ''Pico del Águila''), melynek magassága a 3900 métert is meghaladja.<ref>{{cite web |url=http://www3.inegi.org.mx/sistemas/mexicocifras/datos-geograficos/09/09012.pdf |title=INEGI – A Szövetségi Körzet domborzata |accessdate=2013-05-27 |language=spanyol |format=PDF}}</ref>
[[Fájl:Tejföl.jpg|alt=Minőségi magyar tejföl.|bélyegkép|1139x1139px|Minőségi magyar tejföl.]]
 
Egy bolygón.... azon belül a földön (amúgy nem tudom)
===Éghajlat===
A város nagy területe miatt a hőmérsékleti és a csapadékadatok is eltéréseket mutatnak a különböző városrészekben. A belváros évi átlagos hőmérséklete 17–18&nbsp;°C körül van, a csapadék mennyisége kb. 700&nbsp;mm. A legmelegebb hónap a május 20&nbsp;°C feletti átlaghőmérséklettel, a leghidegebb a január 15&nbsp;°C alattival. Minden hónapban mértek már 30&nbsp;°C feletti hőséget, a téli hónapokban időnként gyenge fagyok is előfordulhatnak. A csapadék időbeli eloszlása igen egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszakban hull az egész éves eső mintegy háromnegyed része, novembertől márciusig pedig alig esik néhány mm.
{{Éghajlattáblázat
|név = Mexikóváros központjának
 
|Jan_max =30.5
|Feb_max =32.0
|Mar_max =32.5
|Apr_max =34.5
|Maj_max =35.5
|Jun_max =33.5
|Jul_max =29.5
|Aug_max =29.5
|Sep_max =30.0
|Okt_max =30.0
|Nov_max =30.5
|Dec_max =30.5
 
|Jan_átl_max =23.6
|Feb_átl_max =25.0
|Mar_átl_max =27.4
|Apr_átl_max =28.0
|Maj_átl_max =27.9
|Jun_átl_max =26.0
|Jul_átl_max =24.8
|Aug_átl_max =25.1
|Sep_átl_max =24.8
|Okt_átl_max =24.6
|Nov_átl_max =24.3
|Dec_átl_max =23.4
 
|Jan_átl =14.6
|Feb_átl =15.9
|Mar_átl =18.4
|Apr_átl =19.7
|Maj_átl =20.3
|Jun_átl =19.6
|Jul_átl =18.6
|Aug_átl =18.8
|Sep_átl =18.6
|Okt_átl =17.6
|Nov_átl =16.2
|Dec_átl =15.1
 
|Jan_átl_min =5.6
|Feb_átl_min =6.7
|Mar_átl_min =9.4
|Apr_átl_min =11.3
|Maj_átl_min =12.8
|Jun_átl_min =13.2
|Jul_átl_min =12.5
|Aug_átl_min =12.4
|Sep_átl_min =12.3
|Okt_átl_min =10.7
|Nov_átl_min =8.1
|Dec_átl_min =6.7
 
|Jan_min =-2.5
|Feb_min =-1.0
|Mar_min =-0.5
|Apr_min =5.0
|Maj_min =7.5
|Jun_min =7.5
|Jul_min =8.0
|Aug_min =6.0
|Sep_min =4.5
|Okt_min =2.5
|Nov_min =0.5
|Dec_min =0.0
 
|Jan_átl_csapadék =7.2
|Feb_átl_csapadék =4.5
|Mar_átl_csapadék = 9.5
|Apr_átl_csapadék =27.6
|Maj_átl_csapadék =68.5
|Jun_átl_csapadék =128.7
|Jul_átl_csapadék =146.2
|Aug_átl_csapadék = 112.0
|Sep_átl_csapadék =110.9
|Okt_átl_csapadék =52.4
|Nov_átl_csapadék = 5.0
|Dec_átl_csapadék =4.1
 
|forrás = ''Servicio Meteorológico Nacional''<ref name="smn">{{cite web |url=http://smn.cna.gob.mx/climatologia/normales/estacion/df/NORMAL09007.TXT |title=SMN adatbázis |accessdate=2013-05-24 |language=spanyol}}</ref>
}}
 
==Városkép, magas épületek==
[[Kép:Paseo de la reforma April 2013.jpg|balra|bélyegkép|Mexikó jelenlegi (de hamarosan várhatóan túlszárnyalt) legmagasabb épülete, a [[Torre Mayor]]]]
Bár Mexikóban gyakoriak a földrengések, és Mexikóvárosban is több pusztító erejű rengés is előfordult már (például [[1985-ös mexikói földrengés|1985-ben]]<ref>{{cite web |url=http://www.cires.org.mx/1985_es.php |title=El sismo del 19 de septiembre de 1985 |accessdate=2013-05-27 |language=spanyol}}</ref>), mégis egyre több és egyre magasabb felhőkarcolót építenek itt. Jelenleg itt áll az egész ország legmagasabb épülete, a 225,4&nbsp;m magas, 55 szintes irodaház, a [[Torre Mayor]].<ref>{{cite web |url=http://skyscraperpage.com/cities/?buildingID=372 |title=A Torre Mayor a skyscraperpage.com-on |accessdate=2013-05-27 |language=angol}}</ref> 200 méter fölé emelkedik még a [[Torre Ejecutiva Pemex]] (211,3&nbsp;m) és antennájával együtt a [[Világkereskedelmi Központ]] mexikóvárosi tornya (207,1&nbsp;m). Jelenleg épül a 234,9&nbsp;m-esre tervezett [[Torre BBVA Bancomer]] torony és a 244&nbsp;m magas [[Torre Reforma]], mindkettőt 2014-re tervezik befejezni. Emellett tervbe van véve egy 237,6&nbsp;m-es ([[Punto Chapultepec]] nevű) és egy mindezeknél magasabb, 267&nbsp;m-es ([[Torre Mitikah]] nevű) felhőkarcoló építése is.<ref>{{cite web |url=http://skyscraperpage.com/diagrams/?cityID=832 |title=Mexikóváros magas épületei a skyscraperpage.com-on |accessdate=2013-05-27 |language=angol}}</ref>
 
==Közlekedés==
===Légi közlekedés===
Mexikóváros nemzetközi repülőtere a [[Benito Juárez nemzetközi repülőtér]], ahonnan Mexikó és a világ többi országának számos más városa elérhető.<ref>{{cite web |url=http://www.aicm.com.mx/home.php |title=A repülőtér honlapja |accessdate=2013-05-30 |language=spanyol}}</ref> Bár az országban ez a legforgalmasabb reptér, világszinten nem tartozik a szűk élmezőnybe: egy 2011-ben és 2012-ben végzett felmérés szerint éves utasszáma (28&nbsp;723&nbsp;306&nbsp;fő) alapján csak az 52. helyet foglalja el, a felszálló és leszálló járatok száma (370&nbsp;136) alapján a 26., míg teherfogalma szerint (403&nbsp;885&nbsp;tonna) az 50. a világon. Latin-Amerika repülőterei között viszont kiemelkedő helyet foglal el: a járatok számában első, utasszám alapján csak [[São Paulo]], teherforgalom alapján pedig csak São Paulo és [[Bogotá]] előzi meg.<ref>{{cite web |url=http://www.aicm.com.mx/acercadelaicm/archivos/files/TOP50/TOP50Mundo.pdf |title=Statisztika a legforgalmasabb repülőterekről |accessdate=2013-05-30 |language=spanyol |format=PDF}}</ref>
 
===Metróhálózat===
[[Mexikóvárosi metró|Mexikóváros metróhálózata]] 12 vonalból áll: az első kilencet 1-től 9-ig számozták, a következő kettő jele A és B lett, majd a 12-es következik. Mindegyik járat saját színnel rendelkezik. Üzemideje munkanapokon 5–24 óra, szombaton 1, vasárnap 2 órával később kezdődik.<ref>{{cite web |url=http://www.metro.df.gob.mx/red/index.html#li |title=A mexikóvárosi metró honlapja – vonalhálózat |accessdate=2013-05-27 |language=spanyol}}</ref> A hálózatnak összesen 195 állomása van, melyekből 44-en van átszállási lehetőség más vonalra. A 195 állomás közül 115 föld alatti, 54 felszíni és 26 föld feletti emelt szitű.<ref>{{cite web |url=http://www.metro.df.gob.mx/operacion/cifrasoperacion.html#1 |title=A mexikóvárosi metró honlapja – a metró számokban |accessdate=2013-05-27 |language=spanyol}}</ref> A jegy ára igen alacsony, a világ legolcsóbbjai közé tartozik: 2013-ban is csak mindössze 3 [[mexikói peso|peso]] volt (kb. 54 Ft).<ref>{{cite web |url=http://www.metro.df.gob.mx/organismo/costoboleto.html |title=A mexikóvárosi metró honlapja – a jegy ára |accessdate=2013-05-27 |language=spanyol}}</ref>
 
== Történelem ==
{{csonk-szakasz}}
A várost [[Tenochtitlán]] néven az aztékok alapították 1325 körül.
 
[[1519]]-ben érkezett a vidékre [[Hernán Cortés]] [[konkvisztádor]] több száz katonával. A bosszúra vágyó leigázott népek segítségével [[Mexikó spanyol meghódítása|megtörték]] az [[aztékok]] szervezett ellenállását, majd lemészároltak közel 300 000 embert. Az azték fővárost lerombolták, és romjain elkezdték felépíteni a mai '''Mexikóváros'''t, ami [[1535]]-ben Új-Spanyolország fővárosa lett. Az első egyetemet [[1551]]-ben alapították.
 
[[1821]]-ben lett a független [[Mexikó]] fővárosa.
 
== A város közigazgatása ==
[[Fájl:Boroughs of Mexican Federal District numbered.svg|left|300px]]
{| {{Széptáblázat-r}}
|- bgcolor="#ececec" align=center
! Szám !! Kerület !! Terület<br />km²-ben !! Lakosság<br />2010 !! Népsűrűség<br />fő/km²
|-
| 01 || [[Álvaro Obregón (kerület)|Álvaro Obregón]] || align="right" | 93,67 || align="right" | 727&nbsp;034 || align="right" | 7762
|-
| 02 || [[Azcapotzalco]] || align="right" | 34,51 || align="right" | 414&nbsp;711 || align="right" | 12&nbsp;017
|-
| 03 || [[Benito Juárez (kerület)|Benito Juárez]] || align="right" | 26,28 || align="right" | 385&nbsp;439 || align="right" | 14&nbsp;667
|-
| 04 || [[Coyoacán]] || align="right" | 59,19 || align="right" | 620&nbsp;416 || align="right" | 10&nbsp;482
|-
| 05 || [[Cuajimalpa de Morelos]] || align="right" | 72,88 || align="right" | 186&nbsp;391 || align="right" | 2558
|-
| 06 || [[Cuauhtémoc (kerület)|Cuauhtémoc]] || align="right" | 32,09 || align="right" | 531&nbsp;831 || align="right" | 16&nbsp;573
|-
| 07 || [[Gustavo A. Madero (kerület)|Gustavo A. Madero]] || align="right" | 91,46 || align="right" | 1&nbsp;185&nbsp;772 || align="right" | 12&nbsp;965
|-
| 08 || [[Iztacalco]] || align="right" | 21,84 || align="right" | 384&nbsp;326 || align="right" | 17&nbsp;597
|-
| 09 || [[Iztapalapa]] || align="right" | 124,46 || align="right" | 1&nbsp;815&nbsp;786 || align="right" | 14&nbsp;589
|-
| 10 || [[La Magdalena Contreras]] || align="right" | 62,19 || align="right" | 239&nbsp;086 || align="right" | 3844
|-
| 11 || [[Miguel Hidalgo (kerület)|Miguel Hidalgo]] || align="right" | 46,02 || align="right" | 372&nbsp;889 || align="right" | 8103
|-
| 12 || [[Milpa Alta]] || align="right" | 268,63 || align="right" | 130&nbsp;582 || align="right" | 486
|-
| 13 || [[Tláhuac]] || align="right" | 88,44 || align="right" | 360&nbsp;265 || align="right" | 4074
|-
| 14 || [[Tlalpan]] || align="right" | 309,72 || align="right" | 650&nbsp;567 || align="right" | 2101
|-
| 15 || [[Venustiano Carranza (kerület)|Venustiano Carranza]] || align="right" | 33,07 || align="right" | 430&nbsp;978 || align="right" | 13&nbsp;032
|-
| 16 || [[Xochimilco]] || align="right" | 134,58 || align="right" | 415&nbsp;007 || align="right" | 3084
|-
| &nbsp; || '''Összesen''' || align="right" | '''1499,03''' || align="right" | '''8&nbsp;436&nbsp;369''' || align="right" | '''5628'''
|}
 
''forrás'': Instituto Nacional de Estadística Geografía e Informática
{{clear|left}}
 
== Kultúra ==