„Zsolt Béla” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Élete: Üzenet
a kékít
21. sor:
Zsidó családba született, apja, Steiner Ignác ügyvéd, majd bankigazgató lett, anyja Hirschler Ilona volt. Apja korai, 1903-as halála után anyja újra férjhez ment. [[Komárom (Szlovákia)|Komárom]]ban tanult, majd [[Budapest]]en [[magyar nyelv|magyar]]–[[latin nyelv|latin]] szakos tanárnak készült, de az [[első világháború]] miatt félbeszakította tanulmányait és bevonult katonának. Az orosz frontra vezényelték, ahol többször is megsebesült, végül betegen tért haza. A nagyváradi katonakórházban lábadozva írt verseit a helyi lapok közölték, első verseskötete is itt, 1916-ban jelent meg, majd a háború végén, [[1918]]-ban itt lett belőle újságíró. Az ''Erdély'' című újság szerkesztője, valamint a ''[[Nagyváradi Napló]]'', a ''[[Nagyvárad (napilap)|Nagyvárad]]'' és a ''[[Nagyváradi Estilap]]'' munkatársa is volt.
 
[[1920]]-ban [[Budapest]]re költözött, ahol [[Bródy Sándor (író)|Bródy Sándor]] felfedezte benne az igazi újságírót, így Zsolt az egyik szerkesztője lett a ''[[Tavasz (folyóirat)|Tavasz]]'' c. irodalmi folyóiratnak. [[1921]]-től a ''[[Világ (időszaki lap)|Világ]]'' <!--Ez milyen lap volt?--> munkatársa lett. Írásai harcosak voltak, de a politikai írásai kiábrándultságot tükröztek. Polgári eszményképe összeomlott, nem egyezett azzal a képpel, melyet megélt a [[Magyarország 1919–1945 között|Horthy-korszakkorszakban]]ban. A rendszert bíráló írásai miatt a hatalom nem kedvelte, de írókörökben elismert volt.
 
Ekkoriban politikailag a baloldalra sodródott, a [[szocializmus]] híve lett. [[1925]]-ben a ''[[Magyar Hírlap]]'' és ''[[Az Ujság]]'' munkatársa, [[1929]]–[[1938]] között ''A Toll'' c. radikális irodalmi lap szerkesztője, [[1930]]-tól főmunkatársa is volt. 1927. december 27-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött [[Hollós Ilona (színművész)|Hollós Ilona]] színésznővel,<ref>[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-267-11754-24501-35 A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 1960/1927. folyószáma alatt.]</ref> akitől 1936-ban vált el.<ref>A bpesti kir. tszék. 36.P.35.700/1936-4. sz. végzés.</ref> Második felesége (a szintén elvált és zsidó származású) Rácz Ágnes gyógyszerész lett.