„Zárai béke” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
||
8. sor:
[[Fájl:Zadar_Treaty_1358.png|bélyegkép|300x300px|'''Zárai Szerződés'''<br>
{{Jelmagyarázat|#E28E5A|Magyar Királyság}}
{{Jelmagyarázat|#FFA366|
{{Jelmagyarázat|#FFCDAC|
{{Jelmagyarázat|#68C0D5|Osztrák hercegség}}
{{Jelmagyarázat|#F7C600|Aquileiai patriarkátus}}
{{Jelmagyarázat|#AFC94B|
{{Jelmagyarázat|#87CDDE|
{{Jelmagyarázat|#FFE064|
Nagy Lajos kezdettől fogva érdekellentétben állt a Velencei Köztársasággal, ami mindinkább terjeszkedni akart a dalmát partvidéken. A dalmát városok Könyves Kálmán óta általában keresték a Magyar Királyság pártfogását (annak szükségszerűen lazább, nagyobb önrendelkezést biztosító fennhatóságát) Velencével szemben, ám a magyar királyok sokszor nem tudtak ennek eleget tenni. Összességében elmondható, hogy Lajos egyetlen tartós külpolitikai sikerét a dalmát térségben aratta.
Lajos elhatározta, hogy megvédi dalmáciai jogait, ezért 1345-ben több mint 20 000 katonával Horvátországba vonult. Jöttének hírére a legtöbb horvát főúr hódolatra járult a király elé és a dalmát városok követei is elhozták városuk kulcsát. Azonban mihelyt Lajos hazatért Magyarországra, a velencei hajóhad megjelent Zára kikötőjében azzal a követeléssel, hogy rombolják le a város falait. A város vezetése ezt megtagadta, és fegyveres segítséget kért Lajostól.
|