„Lyukkártya” változatai közötti eltérés

Az 1990-es évekig léteztek olyan lyukkártyák, amelyeket kézzel lehetett feldolgozni. A könyvtárakban például olyan kártyát használtak, amelynek a négy oldalán voltak a lyukak. Egy hosszú tűt behelyezve a keresési feltételnek megfelelő lyukba ki lehetett választani azokat a katalóguscédulákat, amelyek megfeleltek a keresési kritériumnak. Összetett kereséseket is végre lehetett hajtani több tű segítségével.

 

[[Kép:Punch-card-cobol.jpg|bélyegkép|250px|jobbra|[[COBOL]]-program egyik utasítását tartalmazó lyukkártya]]

Az utóbb a számítástechnika területén felhasznált lyukkártya-formátum története az 1890-es amerikai [[népszámlálás]]kor kezdődött.<ref>[http://www.columbia.edu/acis/history/census-tabulator.html Hollerith 1890 Census Tabulator ]</ref> Ekkor fejlesztett ki [[Herman Hollerith]] egy olyan eljárást, amely lyukkártyák segítségével végezte a kiértékelést. A berendezés segítségével dr. Hollerith alig négy hét alatt végzett a 11. amerikai népszámlálás adatainak rögzítésével és kiértékelésével. A gépeket kb. 40 munkatárs működtette.