„Tonalá (Jalisco)” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Eredetileg [[szapotékok|szapoték]] indiánok lakták, de ez a népesség később más törzsekkel keveredett, például a [[toltékok]]kal, akiktől számos szokást átvettek, valamint katonai technikákat is eltanultak tőlük. Fő megélhetési forrásuk a vadászat és a [[Río Grande de Santiago]] (indián nevén: ''Chicnahua'') folyóból történő halászat volt. 1510 táján, a [[salétromháború]] során [[purepecsák|purepecsa]] megszállók érkeztek a területre, akiket azonban a helyi hadsereg vissza tudott verni. A harc során kiemelkedő hősiességet mutatott ''Coyotl'' , valamint ''Oxatac'' három fia, ''Pitláloc'', ''Copaya'' és ''Pilili'', ezért jutalmul megkapták [[Tlajomulco de Zúñiga|Tlajomulco]] földjeit.
 
Amikor 1530-ban [[Nuño de Guzmán]] vezetésével megérkeztek a spanyol hódítók, Tonalát egy ''Cihualpilli Tzapotzinco'' nevű nő irányította. Ő és néhány [[kacika]] úgy vélekedett, elég erősek ahhoz, hogy az idegenek ne támadják meg őket, így békés fogadtatásra készültek, míg a helyiek egy másik része, köztük ''Coyolan'', ''Ichcatán'', ''Tzalatitán'' és ''Tetlán'', úgy vélekedett, szembe kell szállni a hódító szándékkal érkező hadakkal. Tetlán, aki egy uralkodó családból származó lányt vett feleségül, nagy befolyással rendelkezett, vezérként is őt ismerték el. A békepártiak egy többek között nemesekből álló küldöttséget menesztett a spanyolokhoz, és ajándékba mézet, avokádót, hagymát és gyümölcsöket vittek nekik. Eközben azonban az ellenállók 3000 fős serege egy közeli dombon felsorakozott. Az európaiak felszólították őket, hogy vessék alá magukat a spanyol királynak; válaszként az indiánok nyílzáport zúdítottak a gyarmatosítókra. Az így megkezdődő csatát a nagy katonai fölénnyel rendelkező spanyolok végül megnyerték. Fel is állíttattak rögtön az ellenállók dombján egy templomként működő, ''Victoria de la Cruz'' („a kereszt győzelme”) nevű emlékhelyet, amelynek nagy méretű keresztje távolról is jól látható volt. A várost vezető asszonyt megkeresztelték, új neve ''Juana Bautista'' lett, addig ''Sangengui Xochitlának'' nevezett fia pedig a ''Santiago Vázquez Palacio'' nevet vette fel. Amikor Guzmán elhagyta a várost, ''Diego Vázquez Buendía'' kapitányt hagyta itt a helyőrség vezetőjéül. A település a gyarmati időkben a ''Santiago de Tonalá'' nevet viselte.
Amikor 1530-ban megérkeztek a spanyol hódítók, Tonalát egy ''Cihualpilli Tzapotzinco'' nevű nő irányította.
 
<ref name="elocal">{{hiv-web |url=http://www.inafed.gob.mx/work/enciclopedia/EMM14jalisco/municipios/14101a.html |cím=E-Local–INAFED kormányzati oldal – Tonalá község |elérés=2018-02-21 |nyelv=spanyol}}</ref>