„Tonalá (Jalisco)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{egyért2|a Jalisco állambeli városról|Tonalá (egyértelműsítő lap)}}
{{Mexikói település infobox
171 ⟶ 170 sor:
Amikor 1530-ban [[Nuño de Guzmán]] vezetésével megérkeztek a spanyol hódítók, Tonalát egy ''Cihualpilli Tzapotzinco'' nevű nő irányította. Ő és néhány [[kacika]] úgy vélekedett, elég erősek ahhoz, hogy az idegenek ne támadják meg őket, így békés fogadtatásra készültek, míg a helyiek egy másik része, köztük ''Coyolan'', ''Ichcatán'', ''Tzalatitán'' és ''Tetlán'', úgy vélekedett, szembe kell szállni a hódító szándékkal érkező hadakkal. Tetlán, aki egy uralkodó családból származó lányt vett feleségül, nagy befolyással rendelkezett, vezérként is őt ismerték el. A békepártiak egy többek között nemesekből álló küldöttséget menesztett a spanyolokhoz, és ajándékba mézet, avokádót, hagymát és gyümölcsöket vittek nekik. Eközben azonban az ellenállók 3000 fős serege egy közeli dombon felsorakozott. Az európaiak felszólították őket, hogy vessék alá magukat a spanyol királynak; válaszként az indiánok nyílzáport zúdítottak a gyarmatosítókra. Az így megkezdődő csatát a nagy katonai fölénnyel rendelkező spanyolok végül megnyerték. Fel is állíttattak rögtön az ellenállók dombján egy templomként működő, ''Victoria de la Cruz'' („a kereszt győzelme”) nevű emlékhelyet, amelynek nagy méretű keresztje távolról is jól látható volt. A várost vezető asszonyt megkeresztelték, új neve ''Juana Bautista'' lett, addig ''Sangengui Xochitlának'' nevezett fia pedig a ''Santiago Vázquez Palacio'' nevet vette fel. Amikor Guzmán elhagyta a várost, ''Diego Vázquez Buendía'' kapitányt hagyta itt a helyőrség vezetőjéül. A település a gyarmati időkben a ''Santiago de Tonalá'' nevet viselte.
Az 1548-as népszámlálás szerint Tonalá 185 házában 1791 ember élt. Egy 1615. október 6-i dátumú dokumentumban, amelyben ''Juan Pastrano'', ''Miguel Padilla'' és ''Ignacio de la Vega'' ferences atyák a spanyol uralkodótól azt kérték, adományozzon földet a helyieknek, úgy írták le a lakókat, mint akik „engedelmesek és nemesek”. A következő években egy híres meleg vizű fürdő működött Tonalában, amelyről ''Domingo Lázaro de Arregui'' azt írta, még a pestises betegekre is gyógyító hatással van.
Egy 1824. március 27-i keltezésű rendelet a várost ''villa'' rangra emelte, egyidejűleg pedig létrehozta Tonalá megyét is, igaz, ugyanezen év november 14-én megfosztották megyeszékhelyi rangjától, és [[Zapotlanejo]] alá rendelték. 1825-től az 1-es számú guadalajarai kantonhoz tartozott, 1889. május 13-tól pedig átkerült ''San Pedro'' megyébe. Az önálló [[Tonalá (község, Jalisco)|Tonalá község]] 1873. szeptember 17-től létezik.<ref name="elocal">{{hiv-web |url=http://www.inafed.gob.mx/work/enciclopedia/EMM14jalisco/municipios/14101a.html |cím=E-Local–INAFED kormányzati oldal – Tonalá község |elérés=2018-02-21 |nyelv=spanyol}}</ref>
==Turizmus, látnivalók==
A településen több régi műemléképület is található, például a Szent Jakab-templom, a [[Río Grande de Santiago|Santiago]] folyó hídja és a klasszicista stílusú ''Arroyo de Enmedio'' [[hacienda]]. Emellett megtalálható Tonalában [[Miguel Hidalgo y Costilla]] és [[Benito Juárez]] mellszobra is, valamint [[IX. Piusz pápa]] 1887-ben készült emlékműve, a ''Cerro de la Reina'' nevű hegyen pedig egy kilátó és ''Cihualpilli'' szobra látható.
Híres a helyi fazekasság: erre építve itt hozták létre a Nemzeti Fazekasmúzeumot, ahol nem csak a tonalái és környékbeli, hanem Mexikó más vidékeinek fazekasművészetét is bemutatják. A ''Museo Regional de Tonalá'' múzeumban a környék művészeinek és kézműveseinek időszakos kiállításai láthatók.<ref name="elocal"/>
==Források==
| |||