Főmenü megnyitása

Módosítások

kékít, tagol
„Gazdák! Ne zárkózzanak el Önök a munkás elől! Gondolják meg Önök, hogy milyen hasznos tagjai azok a társadalomnak” – igyekszik agitálni a [[Jászárokszállás és Vidéke]] 1909 novemberében, nem sok sikerrel. A nincstelen – gazda ellentét egyre jobban kiéleződött.
 
'''Árokszállás története az I.első világháború és a forradalmak idején'''
A világháborúban az árokszállásiak a 29. Honvéd és a császári és királyi 68. gyalogezred kötelékeiben vettek részt. A hősi halottak és az eltűntek számát körülbelül 400-ra becsülték, köztük a főjegyző fia, Bazsó Gábor százados. Magyar Béla mint közigazgatási jegyző helyi kórház felállításával szerzett érdemeket.
1916-ban kétszáz istriai osztrák és 400 erdélyi menekült tartózkodott a községben, akiket a központi elemi iskolában szállásoltak el, és élelmezésüket a község ingyenesen végezte. Mint mezőgazdasági munkás 75 egykori hadifogoly is a községben tartózkodott. Velük kapcsolatban írta [[Kele József]] a [[Magyarország 1919–1945 között|Horthy-korszak]]ban: „Az egész Jászságban legjobban meg volt kergülve a hazajött és a bolsevizmustól megmételyezett orosz hadifoglyokból és másünnen megbolondított fiatalságtól Jászfényszaru és Kisér. No meg Jászárokszállás is. Itten ők tobzódtak. A komoly parasztok azonban itten is elhúzódtak tőlük nemcsak, hanem hol nyíltan, hol pedig burkoltan elítélték, megvetették őket.”
 
Bár a proletárdiktatúrának négy halálos áldozata volt Árokszálláson – Torba Balázs, Bobák Imre, Gedei László kisgazdaifjak valamint Fodor István csendőrőrmester – nem lehet azt mondani, hogy pusztán az aljanép mozgolódása volt. Árokszállási születésű volt például [[Kolacsovszky Lajos]] (1891-1954), egy itteni tanító fia, aki a turistairodalomban ma is ismert személy. A berendezkedő Horthy-korszak azonban az ellenség mitizálásával ismét csak nem hozta meg a munkás – gazda ellentét megoldását.
 
'''Árokszállás története az I.első világháború után'''
1920-ban három, egyenként egytantermes, tanító lakással ellátott tanyai iskola épült, 1921-ben bevezették a villanyvilágítást szövetkezeti alapon. 1923-ban a Szent Vincés nővérek vezetésével leány polgári, 1924-ben állami polgári fiúiskola létesült. Ez volt az az év, amikor az I. világháborúra való megemlékezésként felállították a hősök szobrát.
 
A korszakban a város fejlődését az is elősegítette, hogy a magyar képviselőház alelnöke, [[Czettler Jenő]] (1879 –1953) helyi származású volt. Jászárokszállás meg is választotta díszpolgárának.
A két világháború közötti időszak fontos helyi figurája volt Móczár Andor (1874-1928) is: tevékeny közéleti munkája és végrendeletében a városnak tett jótéteményei miatt a községi tanács egy teret nevezett el róla megemlékezésül. Határozott akarata volt, hogy vagyonából kórház létesüljön, ez azonban végül nem valósult meg.
Igaz, a szocializmusban nem rájuk illett büszkének lenni. A „nemzetközi munkásmozgalomban is ismertté vált Solymosi Ignác” (1898 – 1938) emlékének 1972-ben emeltek szobrot.
 
A [[második világháború]] nagy pusztításokat okozott, kétszáznegyvenhét áldozata volt. A harcoknak már a civil lakosság is szemtanúja volt: 1944 szeptemberében bombatalálat érte Papp József tanyáját, s másfél hónappal később a front is elérte Árokszállást: a város fölött még légi csata is zajlott: egy gép az Aladi-, egy másik pedig a Móczár-tanyára zuhant.
 
A háború után megkezdődnek a téeszesítések. Öt [[téesz]] szerveződött, amiknek száma az egyesülések következtében 1964-re kettőre csökkent. [[1963]]-ban megalapították az azóta is működő általános gimnáziumot, ebben az időszakban alakították ki a mai orvosi rendelőt is az akkori szülőotthon helyén (Móczár Andor – tér helyett már az [[Friedrich Engels|Engels]] – téren), megkezdték a vezetékes ivóvízhálózat létesítését is. A gyors városiasodást jelzik, hogy egyre több utat burkoltak, hogy [[1976]]-ban megnyílt első áruháza is.
 
Jelenleg Jászárokszállás a falusi turizmus fejlesztésével (barokk templom, termálvizes strand, „Árokszállási nyár rendezvénysorozat”) próbálja fenntartani a további fejlődést, amiben nagy szerepe van a sok száz embernek munkát biztosító gyárak (Carier, Bundy) idetelepülésének is.<ref>{{Cite web|url=http://www.magyarvendeglatas.hu/telepulesek/j/J%C3%A1sz%C3%A1roksz%C3%A1ll%C3%A1s|title=Szállás, Hotel, Wellness, Étterem, Borturizmus-Magyar Vendéglátás|accessdate=2017-04-05|work=www.magyarvendeglatas.hu|language=en}} Jászárokszállás története</ref>
 
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Magyarország|-|Földrajz}}
{{DEFAULTSORT:JaszarokszallasJászárokszállás}}
[[Kategória:Magyarország városai]]
[[Kategória:Jász-Nagykun-Szolnok megye települései]]