„Tündérpalota” változatai közötti eltérés

Az eredetileg [[Budapest X. kerülete|Budapest X. kerületéhez]] – ma VIII. kerületéhez – tartozó [[Tisztviselőtelep (Budapest)|Tisztviselőtelepen]] kirendeltségként működő [[gimnázium]]ból 1907-ben megalakult a [[Magyar Királyi Állami Főgimnázium]]. A diákok számának növekedése miatt szükségessé vált egy – a gimnáziumnak helyet adó – új épület létrehozása. A főváros [[Gaál Mózes (író, 1863–1936)|Gaál Mózes]] iskolaigazgató közbenjárására egy 2095 [[négyszögöl]] nagyságú, négy utca által határolt telket ajándékozott a tanintézmény részére. Az oktatási minisztérium megbízásából Gaál Mózes és [[Kőrössy Albert Kálmán]] [[építész]] külföldi tanulmányútra indult, hogy [[építészet]]i és [[pedagógia]]i szempontból tanulmányozva a legújabb középiskolákat, tapasztalataikat az iskolaépület megtervezésénél felhasználhassák. Az iskolai évkönyv 1909/10. tanévi beszámolója ezt írja: ''„Október végén állott az épület, tető alá került… díszes homlokzatával szépen, fiatalosan néz a [[Népliget]]re, melynek lombos fái közül úgy hat a szemlélőre, miként ha tündérkastély volna.”'' A gimnázium 1911 májusában nyitotta meg kapuit a tanulók előtt, bár még ekkor sem volt egészen kész az épület. A korabeli iskolák között a legkorszerűbben kialakított és felszerelt gimnáziumnak számított, még annak ellenére is, hogy az [[első világháború]](t követő román megszállás) alatt főleg az iskola berendezése károsodott. Az 1921-ben [[Széchenyi István Gimnázium (Budapest)|Széchenyi István Gimnáziummá]] átnevezett, 1924-től reálgimnáziumként működő iskola – ahol [[Babits Mihály]] is tanított – egy 1924 szeptemberében kelt minisztériumi rendelet következtében a Tündérpalota nagy részét a [[Magyar Nemzeti Múzeum]] Néprajzi Gyűjteményének adta át, amely így raktárként, kiállítások helyszíneként funkcionált. A minisztérium utasítása a tervek szerint három évre szólt, de az 1975-ig működött gimnázium – ahol [[Hofi Géza]] is tanult – többé sosem kapta vissza az egész házat. A [[második világháború]] időszaka felgyorsította az épület [[avulás]]át. Felújítása során [[kőporos vakolat]] került a [[homlokzat]]ra, amely rontotta a Tündérpalota megjelenését, mivel eltakarta a [[sgraffito]] díszítéseit. Az épület múzeumi részét 1972-ig az önállóvá vált [[Néprajzi Múzeum]] használta. A gimnázium [[jogutódlás|jogutódja]] 1972–1976 között nyomdaipari szakközépiskolaként volt jelen az épületben, majd megszűnése után a [[Radnai Béla Gyors- és Gépíró Szakiskola]] költözött a helyére. 1977-től városképi jelentősége miatt a Tündérpalota műemléki védelem alá került. 1996-1998 között a [[Magyar Természettudományi Múzeum]] Növénytára, a Magyar Nemzeti Múzeum restaurátorképzése és tanműhelyei, valamint az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum költözött az egyre romló állapotú épület különböző részeibe, máig használva őket.