„William Wyler” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Lacika455 (vitalap | szerkesztései)
KobeatBot (vitalap | szerkesztései)
a John Ford → John Ford (filmrendező) (WP:BÜ), apróbb javítások AWB
27. sor:
 
== Fiatalkora ==
Wyler ''Wilhelm Weiller''ként született [[elzász]]ban a [[Német Birodalom]] területén [[1902]]-ben. Apja svájci, anyja német volt. Édesanyja unokatestvére volt annak a [[Carl Laemmle]]nek, aki az [[Universal Pictures]]t alapította. Édesapja ''Leopold'' pedig utazó árus volt, aki később virágzó rövidáru üzletet hozott létre.
 
Édesanyja az ifjú Wilhelmt és ''Robert'' bátyját gyakran vitte koncertekre, színházba vagy operába. Néha a család otthon rögtönzött amatőr színjátszással is előállt.
 
Miután nyilvánvalóvá vált, hogy a fiatal Wyler nem igazán érdeklődik a családi üzlet iránt, édesanyja kapcsolatba lépett híres unokatestvérével. Laemmle minden évben [[Európa|Európába]] utazott, hogy fiatal tehetségek után kutasson, akik aztán később Amerikában vállalhattak munkát.
 
[[1921]]-ben Wyler egy hajón találta magát egy [[Csehek|cseh]] fiatalemberrel, ''Paul Kohner''rel útban [[New York]]ba. Pár év munka után a keleti parton eldöntötte, hogy [[Hollywood]]ba indul szerencsét próbálni.
 
== Filmes karrierje ==
[[1923]]-ban érkezett [[Los Angeles]]be és az ''Universal Pictures''nél kezdett el dolgozni, kezdetben a színpadot takarította és székeket pakolt. Később másod-és harmad rendezőasszisztensként dolgozott, majd [[1925]]-ben az Universal stúdió legfiatalabb rendezője lett, ekkor szinte csak rövid westerneket forgatott.
 
[[1928]]-ban megkapta az amerikai állampolgárságot, szintén ez évben rendezte első nem westernjét, az '''Anybody Here Seen Kell?''' című filmet.
 
Az 1930-as években hamar bebizonyította kvalifitásait olyan filmekkel, mint a '''The Love Trap''' vagy a '''The Good Fairy'''. Miután elhagyta az Universalt [[Samuel Goldwyn]]nal kezdett el dolgozni hosszú éveken keresztül, ebből az együttműködésből olyan klasszikusok születtek, mint [[Az élnivágyó asszony]] (1936), [[Zsákutca (film 1937)|Zsákutca]] (1937), [[Üvöltő szelek (film, 1939)|Üvöltő szelek]] (1939), [[Ember a láthatáron]] (1940), [[A kis rókák]] (1941) vagy az [[Életünk legszebb évei]] (1946).
 
== A második világháború ==
[[1942]]. és [[1945]]. között Wyler az [[Az Amerikai Egyesült Államok Légiereje|Amerikai Légiérő]]nél szolgált. Két dokumentumfilmet is készített, a '''The Memphis Belle: A Story of a Flying Fortress''' és a '''Thunderbolt''' címmel. Wyler többször is az életét kockáztatta, amikor ellenséges területeken repült keresztül, hogy aktuális bombázásokat mutasson be. Wyler operatőre, ''Harold J. Tannenbaum'' halálos lövést is kapott forgatás alatt.
 
Wyler talán legszemélyesebb filmje az [[Életünk legszebb évei]] is a háború borzalmairól szól. Három veterán katona tér haza a harcmezőről, próbál beilleszkedni a normális életbe, de a harctéri emlékeiket nem törölhetik ki.
 
== A háború utáni karrierje ==
A háború után Wyler mind kritikailag nagyra tartott, mind kasszasikerek szempontjából jelentős filmeket rendezett. [[1949]]-ben [[Olivia de Havilland]] az általa jegyzett [[Az örökösnő]]ben nyújtott alakításának köszönhetően nyerte el második Oscar-díját, de [[1953]]-ban [[Audrey Hepburn]]t is sikerült a trónra emelnie a [[Római vakáció]]val.
 
Európában is elismerték a munkásságát, mert [[1956]]-ban a [[Szemben az erőszakkal]] ''Arany Pálmát'' nyert, de legnagyobb sikere kétségtelenül a [[Ben Hur]] volt, amely 11 Oscar szobrocskát gyűjtött össze, többek között Wyler harmadik legjobb rendezői díját a [[Mrs. Miniver]] és az [[Életünk legszebb évei]] után.
 
Az 1960-as években is még olyan sikerek köthetők a nevéhez, mint [[A gyerekek órája]] (1961), [[A lepkegyűjtő (film)|A lepkegyűjtő]] (1965) vagy a [[Funny Girl]] (1968).
 
Utolsó filmjét [[1970]]-ben forgatta '''The Liberation of L.B. Jones''' címmel. Ezután is voltak még filmes tervei, de ezeket egészségi okok miatt inkább félretette, és a családjával töltötte élete hátralevő részét.
63. sor:
 
== Jelentősebb díjak és jelölések ==
Wylert jelölték legtöbbször Oscar-díjra a legjobb rendező kategóriájában, 12 alkalommal. Ebből háromszor meg is kapta a szobrot, csakúgy mint [[Frank Capra (rendező, 1897–1991)|Frank Capra]], így holtversenyben állnak a négyszer is díjazott [[John Ford (filmrendező)|John Ford]] mögött.
 
*1966 - Oscar-díj - legjobb rendező jelölés - [[A lepkegyűjtő (film)|A lepkegyűjtő]]