„Csaba királyfi” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Defszort eltávolítása, lásd az okokat itt |
a Bot: egyértelműsítés |
||
54. sor:
A fenti levezetés szerint Csaba az Aba nemzetséghez tartozhatott; a nemzetség Csaba nevű felmenőjére utal az, hogy [[1067]] táján [[Aba fia Péter]] ([[Aba Sámuel magyar király|Aba Sámuel]] fia) Csabarákosa (a mai Rákoscsaba) nevű birtokát a százdi apátságnak adta. A zempléni ''Csobaj'', ''Csabamezeje'' (a mai Csábóc) szintén az ő birtokuk lehetett. Csaba királyfi legendája mögött, akit Anonymus az Abák ősének mond, ez a Csaba szerepelhetett, aki valószínűleg Aba Sámuel apja volt. A nádori tisztséget később Aba Sámuel is viselte.<ref name="Györffy:István:17.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 17 / Udvar és udvari szervezet. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref>
[[Anonymus]] szerint az Aba nemzetség ősei ''Ed'' és ''Edemen'' [[Kunok|kun]] vezérek voltak, s unokájuk, ''Pota'' volt az, aki a Mátraalján várat építtetett. Pota ''(Pata)'' nemzetségéből származott [[Aba Sámuel magyar király|Sámuel király]] is. Anonymus elbeszélése ellenben hibás, mivel a [[kunok]] csak Aba halála után jelentek meg [[Európa|Európában]].<ref name="Györffy:István:8.fejezet"/> A „kunok” itt talán a [[kavarok]]at jelenthetik. Ugyanakkor Pata nevét viseli a Mátraalján található [[Gyöngyöspata]]. Pata minden bizonnyal Aba Sámuelnek az őse lehetett, Taksony vagy Géza fejedelem idejében.<ref name="Györffy:István:8.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 8 / Géza belső rendje. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref>
A [[kavarok|kavar]] törzsek által lakott terület<ref name="Györffy:István:34.oldal">{{cite book |author= [[Györffy György]] |pages=34 |title= István király és műve |chapter= 3 / Honfoglalás és megtelepedés. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref>
Magyarországon a [[Nyitra (folyó)|Nyitra]] tágabb környékén, a [[Vág (folyó)|Vág]], a [[Nyitra (folyó)|Nyitra]] és a [[Garam]] völgyére kiterjedő területen volt, vagyis ''Biharország''ban, amibe beleértendő a későbbi [[Bihar vármegye]] területe mellett a [[Nyírség]] is, délen a [[Fehér-Körös]]től, északon a [[Tisza|Tiszáig]] terjedő területen. A [[fekete magyarok]]é lehetett délen az [[Al-Duna]] mellett a [[Tisza|Tiszá]]tól a [[Karas]]ig terjedő terület, valamint a későbbi [[Keve vármegye]] és [[Krassó vármegye]] területe. Ez a három tömb alkotta a trónörökös – ''dux'', „királyfi” – kormányzati területét, a [[dukátus]]t,<ref name="Györffy:István:3.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 3 / Honfoglalás és megtelepedés. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref> ahol a Csaba nevű helységek többsége is található.
| |||