„Vajdahunyad” változatai közötti eltérés

[[Árpád-kor]]i, [[Hunyad vármegye|Hunyad vármegyének]] nevet adó [[Földvár (építmény)|földvára]] a mai vártól délre emelkedő Szent Péter- ''(Sânpetru-)'' hegyen állt. A település [[1307]]-ben főesperesi székhely volt. [[1409]]. [[október 18.|október 18-án]] kelt oklevelében [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] Vajk ''(Woyk)'' [[kenézKenéz (tisztség)|kenéznek]]nek, [[Hunyadi János]] apjának adományozta a birtokot, amelyről később a család a nevét is vette. A család ezután építette a mai vár elődjét, birtokközpontul. [[Hunyadi János]] kormányzósága alatt a várban élt felesége, [[Szilágyi Erzsébet (kormányzóné)|Szilágyi Erzsébet]]. Ez idő tájt átépítették és kibővítették az építményt. A település [[mezőváros]]i kiváltságokat kapott és [[1448]]-ban [[Ferences rend|ferences szerzetesek]] telepedtek le benne. [[1453]] után az uradalmat [[Szilágyi Erzsébet (kormányzóné)|Szilágyi Erzsébet]] örökölte. [[1457]]-ben [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] adott engedélyt [[Ortodox kereszténység|ortodox]] vallású [[jobbágy]]ainak, hogy a városban kőtemplomot építsenek. [[1482]]-ben a várat hatalmas uradalmával együtt [[Corvin János]] kapta meg, aki [[1494]]-ben [[Kinizsi Pál]]nak zálogosította el. A [[15. század]]ban már [[vas]]at és [[arany]]at bányásztak.