„Felvinczi Takács Zoltán” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Albrecht Dürer –> Albrecht Dürer (festő)
17. sor:
| aláírás =
}}
'''Felvinczi Takács Zoltán''' ([[Nagysomkút]], [[1880]]. [[április 7.]] – [[Budapest]], [[1964]]. [[december 4.]]) magyar művészettörténész. Fő kutatási területei [[Albrecht Dürer (festő)|Albrecht Dürer]] festészete és a régi német művészet, a [[19. század|19]]-[[20. század]] fordulójának magyar képzőművészete, Ázsia művészete és a magyarországi népvándorlás korabeli művészet kapcsolatai.
 
== Életútja ==
 
Középiskoláit [[Nagybánya|Nagybányán]] és [[Kolozsvár]]t végezte, egyetemi tanulmányait [[Budapest]]en. A [[jog]]i tanulmányok mellett festeni is tanult a budapesti mintarajziskolában, mint [[Hollósy Simon|Hollósy]]-tanítvány [[München]]ben, Nagybányán és majd [[Berlin]]ben festőnek készült, ezután a [[művészettörténet]]tel és azon belül a keletkutatással jegyezte el magát. A [[Hopp Ferenc (műgyűjtő)|Hopp Ferenc]]-féle keleti gyűjteményből ő hozta létre Budapesten a Kelet-Ázsiai Múzeumot, melynek igazgatója is lett. Művészeti írásainak súlypontjában a Kelet művészete állt, de behatóan foglalkoztatta [[Albrecht Dürer|Dürer]], akiről könyvet írt (1909), a [[nagybányai művésztelep|nagybányai festőkolónia]] története, valamint – különösen keleti kapcsolataiban – a régi és újabb [[erdély]]i művészet. Az [[Első világháború|I. világháborút]] megelőző években kritikai hozzáállással követte a nagybányai művésztelep fejlődését, később alapos, forrásértékű tanulmányokban mérte fel az alapító mesterek közül Hollósy Simon és [[Thorma János]] munkásságát.
 
Az 1930-as években hosszabb utazást tett a [[Távol-Kelet]]en. Élményeiről útikönyvben számolt be, többek között színes leírást adva a [[kínai császár]]ok [[csengtöi nyári rezidencia|csengtöi nyári rezidenciájáról]], ami azóta a [[világörökség]] része lett.{{refhely|Polonyi|186. oldal}}