„Szelim-lyuk” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
48. sor:
[[Fájl:Szelim Cave in 1918.jpg|bélyegkép|262px|<center>A barlang 1918-ban]]
 
Az 1942. évi Országjárásban megjelent, hogy a Gerecse egyik nevezetes barlangja a bánhidai ''Kőhegy'' oldalában lévő Szelim-lyuk. 1974-ben a Foton Barlangkutató Csoport elkészítette a fénykép-dokumentációját. 1975-ben a kitöltéséből csontanyagot gyűjtött Lendvay Ákos, amelyet átadott a [[Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat]] Őslénytani Szakbizottságának. A [[Bertalan Károly]] és [[Schőnviszky László]] által összeállított, 1976-ban megjelent [[Bibliographia spelaeologica hungarica|Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában]] meg van említve a neve és egy névváltozata, valamint a barlangra vonatkozó 82 irodalmi hivatkozás. A [[Bertalan Károly]] által írt, 1976-ban befejezett kézirat szerint [[Bánhida|Bánhidán]], a ''Kőhegy'', amelynek a másik neve ''Turulhegy'' nyugati mészkősziklájában, a Turultól észak–északnyugatra, körülbelül 240 méterre, körülbelül 298 méter [[tengerszint feletti magasság]]ban, 130 méter relatív magasságban nyílik a két bejárata és a kürtője. 38 méter hosszú és 12–14 méter széles. A forrásbarlangnak, amely egy nevezetes ősgerinces és ősrégészeti lelőhely van egy tág előcsarnoka, ablaka és kürtője. Az ismertetés öt irodalmi hivatkozás alapján íródott.
 
Az 1980. évi [[Karszt és Barlang]] 1. félévi számában nyilvánosságra hozták a barlangkataszteri számát. 1982 óta fokozottan védett barlang a [[régészet]]i és az [[őslénytan]]i jelentősége, valamint a tájképi értéke miatt. Az 1984-ben napvilágot látott, „Magyarország barlangjai” című könyv országos barlanglistájában szerepel három névváltozata, egy barlangkataszteri szám változata, valamint egy térképen van a helye feltüntetve és egy másik térképen meg van jelölve a helye, a régészeti szempontból kutatott, jelentősebb, magyarországi barlangok között. A kiadványhoz mellékelve lett egy fénykép a barlangról és a fényképaláírás szerint a [[Dunántúl]] leghíresebb és legismertebb, ősrégészeti lelőhelye.
145. sor:
* Németh Imre: ''A Vértes-hegységben.'' Turisták Lapja, 1894. március–május. (6. évf. 3–5. sz.) 42–45. old.
* [[Pápa Miklós]]: [http://epa.oszk.hu/02800/02844/00026/pdf/epa02844_barlangvilag_1943_1-2_01-23_31-32.pdf ''A barlangok romantikája.''] [[Barlangvilág]], 1943. (13. köt.) 1–2. füz. 3. old.
* Péchy-Horváth Rezső: ''Sok feltáratlan szépséget rejtenekrejtegetnek Magyarország barlangjai. Barlangfürdőt terveznek Görömbölytapolcán?'' Országjárás, 1942. 9február 27. (103.) sz[8.] 6évf. old9. 11[10.] (12sz.) sz. 46. old.
* p. gy. (Peitler Gyula): ''A barlanglakó ősember nyomai a bánhidai „Szelimlyuk” barlangban.'' Turisták Lapja, 1933. április. (45. évf. 4. sz.) 135. old.
* p. gy. (Peitler Gyula): ''Az „Egyetemiek” barlangkiállítása.'' Turisták Lapja, 1933. április. (45. évf. 4. sz.) 115. old.
195 ⟶ 196 sor:
* [[Mottl Mária]]: ''Zum gegenwärtigen Stand der Quartärforschung in Ungarn.'' Quartär, 1939. (2. köt.) Berlin. 133–135. old.
* [[Mottl Mária]]: ''Az interglaciálisok és interstadiálisok a magyarországi emlősfauna tükrében.'' (Hozzászólásokkal.) Beszámoló a Magyar Királyi Földtani Intézet vitaüléseinek munkálatairól, 1941. (3. évf.) 1. füz. 3–42. old.
* Péchy-Horváth Rezső: ''Sok feltáratlan szépséget rejtenek Magyarország barlangjai. Barlangfürdőt terveznek Görömbölytapolcán?'' Országjárás, 1942. 9. (10.) sz. 6. old. 11. (12.) sz. 4. old.
* Polgárdy Géza: ''Vértes hegység kalauza.'' Bp. 1939.
* Polgárdy Géza: ''Gerecse és Gete hegység kalauza.'' Bp. 1940.