„Indoiráni népek” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Politikai vonatkozások: Utalás más szócikkre
56. sor:
== Politikai vonatkozások ==
{{Lásd még|Árja fajelmélet}}
Az árja szó használatát nyelv és nép jelölésére [[Friedrich Max Müller]] vezette be, aki 1853-ban használta először az „Arya” kifejezést angol nyelvi környezetben, utalva egy bizonyos fajra és nyelvre. {{refhely|Giri Myth Aryan}} A 19. századi kutatók tudományos régészeti feltárások híján a védákban, az ókori India és az indo-árják eredeti írásaiban látták elméletük igazolását.
A védikus írásokban visszatérő elemet, a fény és sötétség harcát sok kutató értelmezte úgy, hogy az valójában az északi, világosabb bőrű, felsőbbrendű, szanszkrit nyelvű árja népcsoportok küzdelme a sötét bőrű, elmaradott dravida népek ellen. Müller is elsősorban nyelvészeti alapon alakította teóriáját. 1888-ban, amikor árjákra vonatkozó elméletét több neves tudós, történész megtámadta, Müller a következő nyilatkozatot tette, ezzel megcáfolva saját elméletét:<br />''„Kijelentem újra és újra, hogyha azt mondom árják, nem értek ez alatt sem vért, sem csontokat, sem hajat, sem koponyát, csak egyszerűen azokat, akik egy árja nyelvet beszélnek ... számomra egy etnológus, aki az árja fajról, az árja vérről, árja szemről és hajról beszél, ugyanúgy hibás, mint az a nyelvész, aki hosszúfejű szótárról vagy rövidfejű nyelvtanról beszél... ”'' {{refhely|Mueller Biographies|120. o.}}
 
Ez a nyilatkozat már megkésett. Politikai és nacionalista csoportok Németországban és Franciaországban felhasználták Müller munkásságát ahhoz, hogy faji jelenségként értelmezzék az árják térhódítását és széles körben propagálták a feltételezett fehér bőrű árja faj fölényét. Az árja hódítás és migráció elmélete később a [[Harmadik Birodalom|hitleri Németország]] fajelméletének egyik kiindulópontja lett. {{refhely|Giri Myth Aryan}}
 
== Megjegyzések ==