Főmenü megnyitása

Módosítások

116 bájt hozzáadva ,  1 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
}}
[[Fájl:서봉총 금관 금제드리개.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Sillai aranyozott [[sillai koronák|bronzkorona]] (5–6. század)]]
'''Silla''' ([[Nemzetközi fonetikai ábécé|IPA]] szerint {{IPA|ɕilːa}}) egyike volt [[Korea három királysága|Korea három királyságának]]. Fennállása alatt szinte folyamatosan hadban állt a másik két koreai királysággal, {{koreai|[[Kogurjo|Goguryeo]]|[[Kogurjo|Kogurjóval]]}} és {{koreai|[[Pekcse|Baekje]]|[[Pekcse|Pekcsével]]}}. A három királyság közül Sillának sikerült egyesítenieújraegyesítenie a [[Koreai-félsziget]]et, de végül {{koreai|Goguryeo|Kogurjo}} utódállama, {{koreai|[[Korjo|Goryeo]]|[[Korjo]]}} megdöntötte az államot. A félsziget keleti részét uralta, az északi részek többször kínai fennhatóság alá kerültek, míg délen a japánok akartak hídfőállásokat létesíteni [[Kjúsú]]n keresztül, a félszigeten alapított [[Mimana|Mimanából]] kiindulva. Kínából nagy számú kínai lakosság vándorolt ide és telepedett le. Sillát fénykorában viszonylag kis területe ellenére rendkívül gazdag kultúra, fejlett ipar és pezsgő tudományos élet jellemezte. A kínai felfedezések és találmányok gyorsan eljutottak az országba, ahol továbbgondolták és sokrétűen alkalmazták azokat.
 
Kezdetben Silla a félsziget délkeleti részét uralta, majd folyamatosan terjeszkedett észak és nyugat felé. Az északi területek többször kínai fennhatóság alá kerültek, míg délen a japánok akartak hídfőállásokat létesíteni [[Kjúsú]]n keresztül, a félszigeten alapított [[Mimana|Mimanából]] kiindulva. Kínából nagy számú kínai lakosság vándorolt ide és telepedett le. Sillát fénykorában viszonylag kis területe ellenére rendkívül gazdag kultúra, fejlett ipar és pezsgő tudományos élet jellemezte. A kínai felfedezések és találmányok gyorsan eljutottak az országba, ahol továbbgondolták és sokrétűen alkalmazták azokat.
 
Silla neve többször változott. A kínaiak {{kínai|Sī Lú|Sze-lu}} (斯盧) alakban írták, ezt vették át [[handzsa|handzsában]], ennek ókoreai ejtése azonban {{koreai|Saro|Sza-ro}} ([[hangul]] 사로) volt. Előfordul {{kínai|Sī Luó|Sze-lo}} (斯羅, {{koreai|Sara|Sza-ra}} 사라), {{kínai|Xú Nà Fá|Hszü Na-fa}} (徐那伐 {{koreai|Seonabeol|Szonabol}} 서나벌), {{kínai|Xú Yē Fá|Hszü Je-fa}} (徐耶伐 {{koreai|Seoyabeol|Szojabol}} 서야벌), {{kínai|Xú Luó Fá|Hszü Lo-fa}} (徐羅伐 {{koreai|Seorabeol|Szorabol}} 서라[벌) és {{kínai|Xú Fá|Hszü Fa}} (徐伐, {{koreai|Seobeol|Szobol}} 서벌) változatban is. {{koreai|[[csidzsung|Jijeung]]|[[Csidzsung]]}} uralkodása idején, [[503]]-tól a handzsa 新羅 ({{kínai|Xīn Luó|Hszün-lu}}) koreai ejtése, a '''Szinla''' (hangul 신라, majd '''Szilla''', végül '''Silla''') vált kizárólagossá.
24 457

szerkesztés