Főmenü megnyitása

Módosítások

770 bájt hozzáadva ,  1 évvel ezelőtt
→‎Céhek Magyarországon: === A céhek megszűnése Magyarországon === kis bőv
Magyarországon a [[14. század]]ban alakultak meg az első céhek. A céhrendszer első fennmaradt nyoma (Ábel festőmester céhcímeres sírköve, Buda) 1346-ból származik. A céhekkel kapcsolatos első írásbeli emlék dátuma 1369.<ref>{{cite book | author = Engel Pál – Kristó Gyula – Kubinyi András | title = Magyarország története 1301-1526 | publisher = Osiris Kiadó | location = Budapest | year = 2005 | isbn = 963-389-815-3 | pages = 111}}</ref>
 
[[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] [[1376]]-ban szabályozta és kötelezővé tette a céhrendszert. Később [[III. Károly magyar király|III. Károly]], majd [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]], aztán [[II. József magyar király|II. József]] és végül legutoljára [[1804]]-ben [[Ferenc magyar király|I. Ferenc]] reformálta meg a céheket. A céheket [[1872]]-ben számolták fel, átalakítva azokat [[ipartestület]]ekké. Ezeknek az ipartestületeknek az utódai korunkban a különböző kamarák.
 
 
=== A céhek megszűnése Magyarországon ===
 
A céheket Magyarországon az [[1872]]. évi VIII. törvénycikk számolta fel. E törvénycikk 83. § elrendelte, hogy e törvény hatályba lépésétől számított 3 hónap alatt valamennyi fennálló céh megszűnik. Előírta továbbá, hogy amennyiben a volt céhtagok többsége ezen törvény hatályba lépésétől számított 9 hónap alatt [[ipartársulat]]ot alkot, akkor a megszűnt céh vagyona erre a társulatra száll; ellenkező esetben a volt céhtestület vagyona a céh közgyűlése által közhasznú iparcélokra adományozandó. Ha a céh közgyűlése nem kíván ilyen határozatot hozni nem akarna, úgy a társulati vagyonnak ipari célokra való fordítása iránt az illető törvényhatóság határoz majd, átalakítva azokat [[ipartestület]]ekké. <ref> Ezeknek az ipartestületeknek az utódai korunkban a különböző kamarák.</ref>
 
== Jegyzetek ==
86 235

szerkesztés