„Baptista mozgalom” változatai közötti eltérés

A '''Baptista mozgalom''' a [[reformáció]] során létrejött, [[protestáns]] alapelveket követő, [[Kereszténység|keresztény]] ébredési, megújulási mozgalom. A mozgalmat hívják még '''baptista [[Egyház|egyháznak]]''', követőiket '''baptisták'''nak nevezik. [[Magyarország|Magyarországra]] több mint 475 évvel ezelőtt érkeztek [[Svájc]]ból menekülve az első baptista hitelveket valló [[Hittérítő|misszionáriusok]], akik közül sokan hitük miatt [[Vértanú|mártírokká]] lettek.

A baptisták ragaszkodnak ahhoz a szerintük [[Biblia|bibliai]] hitvalláshoz, mely szerint csak olyan személy keresztelkedhet meg (bemerítkezéssel, azaz teljes víz alá merítkezéssel), aki saját akaratából döntött úgy, hogy ezt szeretné. Innen kapta a mozgalom az újszövetségi görög nyelvből eredő nevét is: baptista = bemerítő. Legnagyobb létszámban az amerikai kontinensen élnek. A nagyvilágon élő baptisták száma – családtagjaikkal együtt – megközelíti a százmilliót. Hazánkban 150 éve működik a baptista misszió. Jelenleg kettőszázezerre tehető a [[Kárpát-medence]] területén élő magyar és más nemzetiségű hitvalló baptisták és hozzátartozóik létszáma.

Miután a reformáció kivívta a [[vallásszabadság]]ot [[Európa]] országaiban, életre keltek, és munkálkodni kezdtek az [[Evangélium|Evangéliumhoz]] és a biblikus gyülekezeti élethez ragaszkodó hívők.

A [[reformáció]] korában anabaptistáknak nevezték őket. [[Németország]]ban [[Thomas Müntzer|Münzer Tamás]] hatására különösen sokan csatlakoztak a társadalmi átalakulást követő szélsőséges baptista irányzathoz. [[Hollandia|Hollandiában]] [[Menno Simons]], [[Ausztria|Ausztriában]] [[Hubmayer Baltazár]], a dél-német és svájci területeken pedig [[Mantz Félix]], [[Grebel Konrád]] és [[Blaurock György]] nevéhez fűződik a pacifista [[anabaptizmus]] térhódítása.

A [[Német nyelv|német]] nyelvterületen kibontakozó [[Anabaptizmus|baptista]] mozgalom biblikus irányzatának szellemi örökségeként [[Hollandia|Hollandiában]] jött létre az első baptista gyülekezet [[1609]]-ben. Először [[Anglia|Angliában]], később az [[európa]]ieurópai vallási türelmetlenség miatt [[Észak-Amerika|Észak-Amerikában]] terjedt el. [[Európa|Európába]] a [[19. század|XIX. század]] első felében [[Hamburg]]on keresztül érkezett újra ([[Johann Gerhard Oncken]]). Napjainkban a legdinamikusabban [[Afrika|Afrikában]], [[Dél-Amerika|Dél-Amerikában]] és [[Ázsia|Kelet-Ázsiában]] növekednek a baptista közösségek.

A baptista gyülekezetek szövetségbe tömörülnek, amelynek elnökét a gyülekezetek küldöttei szavazással választják meg. Az elnökség feladata a közösség vezetése, lelki irányvonalának meghatározása, képviselet az [[állam]] és a hatóságok, valamint a nemzetközi és ökumenikus szervezetek felé. A legtöbb országban az elnökség bizonyos központi adminisztratív feladattal is meg van bízva, így például [[Magyarország]]onMagyarországon is ellátja a központi levél- és irattár funkcióját és lelkipásztorok, egyházi munkások képzését is.

* A teljes [[Biblia|Szentírás]] [[Isten|Istentől]] ihletett, amely a világot és benne az [[ember]]t is teremtő [[Isten]] kijelentése, az egyedüli és kielégítő forrása életgyakorlatunknak és gondolkodásunknak.

* Vallják, hogy a lét zavarainak forrása az Isten elleni lázadás, és hogy az emberi élet csak [[Jézus Krisztus]] megváltása által rendeződhet és válhat teljessé itt a [[Föld|Földön]], és a földi élet után, az örökkévalóságban.