„Morzekód” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 87.242.43.205 (vita) szerkesztéséről Orion 8 szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
|||
155. sor:
[[Fájl:L-Telegraph1.png|thumb|180px|Egy korai morzebillentyű rajza az Otto Lueger: „Lexikon der gesamten Technik”-ből, 1904]]
=== Európai (kontinentális) kód megjelenése ===
Az eredeti (amerikai) morzekód az idők folyamán több változáson ment keresztül és mára csak az [[Amerikai Egyesült Államok]] és [[Kanada]] vasúttársaságai használják, a polgári életben csak történeti érdekessége van. Ugyanis az a kódrendszer, amelyet eredetileg üzenetek továbbítására használtak, kiválóan megfelelt a vasúttársaság vezetékein való továbbításra, ám a rádió megjelenésével kiütköztek korlátai.<ref name="g3npf.co.uk"/><ref>http://w1tp.com/percode.htm THE "MORSE" CODE AND THE CONTINENTAL CODE</ref> A különböző adásmódok, mint például az [[amplitúdómoduláció]] megjelenésével lehetőség nyílt a hangzó [[távíró]]jelek rádión való továbbítására is. Ebben az esetben a jeleket rövidebb-hosszabb hangjelek (morzejelek) továbbítják.
[[Friedrich Clemens Gerke]] módosította az amerikai morzekódot, amelyet 1848-ban Németországban Hamburg és Cuxhaven közt alkalmaztak először. Lényeges változtatás, hogy a kontinentális változatban már egyetlen betű morzekódja sem tartalmaz szüneteket (szemben az amerikaival).
=== Nemzetközi
1865-ben Párizsban szabványosította a nemzetközi távíró szervezet (International Telegraphy congress). Ez lett később az ITU által is ajánlott nemzetközi morzekód.<ref name='itu-r'>{{cite web |url=http://www.itu.int/rec/R-REC-M.1677-1-200910-I/ |title=International Morse code Recommendation ITU-R M.1677-1 |date=October 2009 |work=itu.int |publisher=International Telecommunication Union |accessdate=23 December 2011}}</ref>
163 ⟶ 166 sor:
== Időzítés ==
Mint a bevezetőben már volt szó róla, a jelek és szünetek aránya nem tetszőleges, hanem – gyakorlati okokból – kötött szabályrendszer rögzíti.<ref name='itu-r'/> A jel-szünet arány betartása különösen rádiós kommunikáció esetén fontos, mert a vételi oldalon hallás útján fel kell ismerni és leírni (szükség esetén kijavítani a tévesen értelmezett) a vett jeleknek megfelelő betűket. A nemzetközileg elfogadott jel- és szünethosszokat a 2. táblázat tartalmazza. Bekapcsolt állapotot az 1, kikapcsolt (jelmentes) állapotot a 0 számjegyek jeleznek.
''2. táblázat: Jel- és szünethosszak''
| |||