„Gellért-hegy” változatai közötti eltérés

A [[Római Birodalom|római hódítás]] következtében az itt élőket az [[1. század]]ban az esetleges felkeléseket megelőzendő letelepítették a jól védhető hegyről. Belőlük hozták létre a ''civitas Eraviscorum'' közigazgatási egységét. Később az [[Aquincum-polgárváros|aquincumi polgárváros]] területéhez tartoztak.

 

 

Az [[Árpád-kor]]ban a hegynek ''Pesti-hegy'', illetve ''Kelen-hegy'' volt a neve. A „kemence” jelentésű, [[szláv nyelvek|szláv]] eredetű ''pest'' szó valószínűleg a hegy belsejében található barlangot és hővizes tavat, egyesek szerint az itt lévő mészégető kemencéket jelentette. Innen kapta nevét a szemközt, a [[Duna]] túloldalán kialakuló [[Pest]] városa is.

A [[török hódoltság]] idején a hegytetőn álló kápolna helyére [[palánkvár]]at építettek. A törökök a hegy lábánál [[gyógyfürdő|fürdőket]] építettek, amelyek az itt feltörő hőforrásokból nyerték a vizet. A ''Gellért-hegy'' elnevezés csak a [[15. század]]ban vált általánossá. A [[Buda (történelmi település)|Budát]] közel másfél évszázadig ([[1541]] és [[1686]] között) a kezükben tartó [[Oszmán Birodalom|törökök]] a szentként tisztelt és a hegy tetején eltemetett [[Gürz Eliász]] muzulmán papról ''Gürz Eliász dombjának'' nevezték.<ref name="Szülőföldünk, Budapest 1975">Szülőföldünk, Budapest, Tankönyvkiadó, 1975.</ref><ref>[http://www.mno.hu/portal/81309 Történetek a Gellért-hegy viharos századaiból] – [[Magyar Nemzet]], 2002. június 3.</ref> [[Evlija Cselebi]] 1660–1664-es magyarországi utazásairól írt művében ez áll: ''„A budai vámfelügyelő elbeszélése szerint [[Gül baba]] dombjától, a Közép-hegyektől és Muhabad dombjaitól'' (mai [[Szabadság-hegy]]) ''egész a Gürz-Eliász hegyig és Kile ovaszi'' (ma [[Kelenföld]]) ''dombjaiig menve, onnan pedig egész Ó-Budáig széltében és hosszában három órányi helyen 7000 szőlőkert van.”''

 

 

A [[17. század]]ban a hegy gyakran szerepelt a hazai [[boszorkányüldözés|boszorkányperekben]], mint a boszorkánytáncok, boszorkánygyűlések helyszíne. Még a más vidékeken tapasztalt boszorkányjárást is „''szentgellértre való járásnak''” nevezték el.

[[1989]]-ben, a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után a kegyhelyet visszakapta a [[pálos rend]]. A templomot elbarikádozó betonfalat [[1992]]-ben bontották le. Ekkor már felmerült a ledöntött kereszt visszaállításának gondolata. Az új keresztet [[Pomsár András]] építész tervezte, felállítására [[2001]]-ben került sor.

 

Fájl:Gellért-hegyi sétány.JPG|Sétány a Gellért-hegyen

Fájl:Flood on the Danube with the Gellért Hill.jpg|A 2009-es budapesti árvíz

Fájl:Budapest pomnik Gellerta 02.jpg|Gellért püspök szobra

 

== Állat- és növényvilága ==

===Növényzet===

 

 

Bár a terület mára sokat veszített természetességéből, megtalálhatóak még a [[hárs-kőris törmelékerdő]]k, a [[karsztbokorerdő]]k és a [[gyertyános–tölgyes]]ek, illetve – főként a nyugati oldalon – a [[tatár juharos lösztölgyes]] maradványai. A keleti oldalon megmaradtak a nyílt [[sziklagyepek|nyílt]]-, illetve a zárt [[sziklagyepek|dolomit-sziklagyepek]] állományai, bennük az [[ezüst aszat]], a [[csikófark]] (''Ephedra distachya''), a [[hegyi ternye]], a [[Sadler-imola]] (budai imola) és a [[budai nyúlfarkfű]] csakúgy, mint a hazánkban egyedül itt termő [[sárgás habszegfű]] (''Silene flavescens''). Kora tavasszal mindenütt láthatóak az ún. [[geofiton]]ok képviselői, leginkább a [[keltike]]. A török korból maradtak meg a [[füge]]-, ill. a kivadult [[rózsa]]bokrok

Az állatvilágot tekintve a [[mozaikos szerkezet]], tehát az élőhelyek változatossága, ill. a [[Duna]] közelsége (ez a [[madárvonulás]] szempontjából lényeges) miatt főként a [[Madarak|madárvilág]] jelentős. Vonuláskor akár [[Légykapó|légykapókkal]] is találkozhatunk, télen pedig megjelenhet a [[Királykafélék|királyka]] is.

 

 

Az év többi időszakában gyakoriak a [[varjúfélék]], a [[fekete rigó]], illetve más [[verébalakúak|énekesmadarak]], mint például a [[széncinege]], [[vörösbegy]], stb.