„Toll (íróeszköz)” változatai közötti eltérés

Az első olyan toll, amely a tintát már a belsejében található tartályban tárolta, az i. sz. 10. században volt használatos, [[Egyiptom]] akkori kalifájának az udvarában. A toll minden valószínűség szerint egyfajta töltőtoll volt, felépítését illetően azonban nem maradtak fenn utalások. A második, tartállyal rendelkező tollal kapcsolatos történelmi említés 1636-ból származik [[Daniel Schwenter]]nek, a német feltalálónak a [[Deliciae Physico-Mathematicae]] című munkájából. Találmánya két lúdtollból készült, amelyeket egymásba csúsztatott, és közülük a belső tartályként funkcionált. [[Anglia|Angliában]] 1809-ben [[Barthalomew Folsché]] lett a tintatartállyal rendelkező toll szabadalma.

 

 

1938-ban [[Bíró László József|Bíró László]], magyar újságíró feltalált egy olyan íróeszközt, amelyben a tollhegy végén egy apró golyó forgott szabadon és vitte fel a toll belsejében tárolt tintát a papírra. Ez az íróeszköz a golyóstoll volt. Találmányát Bíró 1938. június 15-én szabadalmaztatta. 1940-ben a zsidótörvények elől [[Argentína|Argentínába]] menekült, ahol megalapította első, golyóstollak gyártására szakosodott cégét. A golyóstollak már 1943-ban forgalomba kerültek. Az első radírozható golyóstollak 1979-ben jelentek meg.