„Naplás-tó” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
korrektúra, forráshivatkozások sablonnal
Soha nem volt tájvédelmi körzet. Érdemes megnézni a laptörténetben ennek a téves állításnak az evolúcióját.
31. sor:
|pozíciós térkép = Budapest
}}
A '''Naplás-tó''' (hivatalos nevén '''Szilas-pataki árvízvédelmi tározó''') [[Budapest]] legnagyobb kiterjedésű állóvize a [[Budapest XVI. kerülete|XVI. kerület]]ben, [[Cinkota]] mellett. A tó és közvetlen környezete 1997 óta [[tájvédelmitermészetvédelmi körzetterület]]. A Naplás-tó a közeli [[Cinkotai parkerdő]]vel és a [[Merzse-mocsár]]ral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A tó népszerű szabadidős úti cél a környékbeliek számára. Nyaranta kedvelt kiránduló- és horgászhely, de fürödni tilos benne. Télen, a befagyott felületen (jégen) tartózkodni életveszélyes, ezért telente a Rákosmenti Mezőőr Szolgálat munkatársai mindenkit figyelmeztetnek, aki a jégre lép.<ref>{{CitWeb|tit=Tilos rámenni a Naplás-tó jegére|url=https://rakosvidek.hu/2017/01/02/tilos-ramenni-a-naplas-to-jegere/|red=Rákosvidék|date=2017-01-02|accd=2017-12-19}}</ref><ref>{{CitWeb|tit=Petíció indult a “korcsolyázható” Naplás-tóért|url=https://rakosvidek.hu/2017/01/02/peticio-indult-a-korcsolyazhato-naplas-toert/|red=Rákosvidék|date=2017-01-02|accd=2017-12-19}}</ref> 2017 januárjában népi kezdeményezés indult a hivatalos és engedélyezett korcsolyázás lehetőségének megteremtéséért.<ref>{{CitWeb|aut=Bana Roland|tit=Legyen ellenőrzött korcsolyázó tó a Naplás-tó!|url=https://www.peticiok.com/legyen_ellenorzott_korcsolyazo_to_a_naplas-to|accd=2017-12-19}}</ref>
 
== Kialakulása ==
40. sor:
 
== Élővilága ==
A Naplás-tó [[ökológia]]i szempontból a főváros egyik legértékesebb területe. Magán a tavon kívül annak közvetlen környezete a [[Cinkotai parkerdő]]vel és a Szilas-patak menti [[láprét]]ekkel együtt – összesen mintegy 150 hektár – [[1997]] óta [[tájvédelmitermészetvédelmi körzetterület]], mely a [[Budai Tájvédelmi Körzet]] után a második legnagyobb ilyen védett terület [[Budapest]]en. A természetvédelmi terület 3 részre tagolódik:
 
*A Naplás-tó és a közvetlen környéke
*A [[Szilas-patak]] menti láprétek (Felső és alsó-láprét)
*A Cinkotai Parkerdőparkerdő
[[Fájl:Termeszetvedelmi terulet.JPG|balra|bélyegkép|200px|Természetvédelmi területet jelölő tábla a Naplás-tó mellett]]
A környező nádas, valamint a patak völgyében lévő alsó és felső [[láprét]]en kialakult gazdag növény- és állatvilág miatt nyilvánították védetté. Olyan védett növényfajok találhatók itt, mint a [[Európai struccpáfrány|struccpáfrány]], a [[szibériai nőszirom]], [[borzas füzike]] és több [[Kosborfélék|orchidea]]féle, valamint a [[mocsári tisztesfű]] ''(Stachys palustris),'' [[keskenylevelű gyapjúsás]] ''(Eriophorum angustifolium)'' és [[zsombéksás]] ''(Carex elata).''<ref>{{CitWeb|aut=Marusnik Tünde|tit=Víz-ökológia|subtit=A Szilas-patak ökológiai és vízminőségi vizsgálata|url=http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/2001/0125/28.html|aurl=https://web.archive.org/web/20110828121845/http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/2001/0125/28.html|archd=2011-08-28|accd=2017-12-19}}</ref> A tótól északra [[fűzláp]] található, mely szigorúan védett terület, csak tudományos célból, engedéllyel látogatható. A védett gerinctelenek közül említésre érdemes az [[imádkozó sáska]] ''(Mantis religiosa),'' a [[nappali pávaszem]] ''(Aglais io),'' a [[kis balkáni futrinka]] ''(Carabus montivagus blandus)'' és a [[szentendrei változó futrinka]] ''(Carabus scheidleri distinguendus).'' A tó fontos élőhelye a [[barna ásóbéka|barna ásóbékának]] ''(Pelobates fuscus)'' és a hazánkban őshonos egyetlen [[teknősök|teknős]]fajnak, a [[mocsári teknős]]nek ''(Emys orbicularis).''<ref>[http://www.ng.hu/Termeszet/2006/05/A_Naplas_to_titkai A Naplás-tó titkai ], ng.hu</ref> A környező nádas, illetve a tó déli partja mellé telepített [[Cinkotai parkerdő]] változatos fafajtáival gazdag madárvilágnak nyújtanak otthont. A madártani megfigyelések során 150 madárfajt írtak le a Naplás-tó környékén. Ilyen a [[hegyi fakúsz]] ''(Certhia familiaris),'' az [[erdei fülesbagoly]] ''(Asio otus),'' [[fekete rigó]] ''(Turdus merula),'' [[zöldike]] ''(Chloris chloris)'' és az [[őszapó]] ''(Aegithalos caudatus).''<ref>{{CitWeb|tit=Madárgyűrűző tábor a Naplás-tó mellett|url=http://www.mme.hu/budapesti-helyi-csoport/madargyuruzo-tabor-naplas-mellett|red=Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület|date=2014-09-15|accd=2017-12-19}}</ref>