„A Vietnámi Köztársaság gazdasága” változatai közötti eltérés

Vietnám új helyesírása
a (→‎top: clean up, replaced: öt éves → ötéves AWB)
(Vietnám új helyesírása)
{{korr}}
A '''[[VietnamiVietnámi Köztársaság]] (Dél-VietnamVietnám) gazdasága''' nyitott, fejlődő [[piacgazdaság]] volt. 1963 és 1973 között az ország piaca szabad jellegű volt. Mindazonáltal a gazdasági fejlődés alapja a négy vagy ötéves tervek voltak. A gazdaság az első 10 évben stabilan állt, majd a [[vietnamivietnámi háború|háború]] elhúzódása miatt nehézségekbe ütközött a gazdaság is. Ennek következtében bizonytalanná vált a gazdasági növekedés, megnőtt az költségvetési hiány mértéke, nagy lett az infláció és a kereskedelmi mérleg hiánya. A dél-vietnamivietnámi kormánynak kétszer kellett [[földreform]]ot végrehajtania. Gazdasági és technikai segítségekkel az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] fontos szerepet játszott az ország gazdaságában.
 
== Növekedési szakaszok ==
=== 1965 előtt ===
Az 1965 előtti korszakra a dél-vietnamivietnámi GDP gyors emelkedése volt a jellemző. Ehhez a fogyasztási árindex mérsékelt növekedése társult. A VietnamiVietnámi Köztársaság korai költségvetési mérlegei általában többletet mutattak, de ez a mérleg 1961-től a deficit irányába billent át. Továbbra is magas maradt a beruházások mértéke, az ipar és a mezőgazdaság is magas növekedési rátákat tudott felmutatni. 1955-ben [[Ngô Đình Diệm]] kormánya megalapította a Nemzeti Bankot, az Árfolyamhivatalt, s bevezetett egy új, [[dél-vietnamivietnámi đồng]] nevű fizetőeszközt, ami a [[francia indokínai piaszter]] helyébe lépett, kezdetekkor pedig 1 USD értéke 35 dồng volt. Elkezdték az 1960-ig tartó földreformot. A használaton kívüli földeket kimérték, s felosztották a földművesek között. Egy ember tulajdonában legfeljebb 1 négyzetkilométernyi (100 [[hektár]]nyi) földterület lehetett. Az ezen felüli területet el kellett adni a kormánynak, s a kormány az így megszerzett földterületeket tovább adta azoknak a földműveseknek, akiknek szüksége volt rá. A földet megművelőknek és a tulajdonosoknak szerződést kellett kötniük, melynek kötelezően részét képezte a földbérletről szóló bekezdés. A földbirtokok átalakításának az lett a következménye, hogy Dél-VietnamVietnám termőterületének kétharmada a gazdag földbirtokosok tulajdonába került.<ref>Lâm Quang Huyên (1997), ''Cách mạng ruộng đất ở miền Nam Việt Nam'' (Land reforms in South Vietnam), Social Sciences Publishing House, Hanoi, page 39.</ref> Ennek következtében [[Nguyễn Văn Thiệu]] kormányának ismét földreformot kellett indítania, hogy megváltoztassa ezt a földszerkezetet. 1956-ban a VietnamiVietnámi Köztársaság elfogadott egy alkotmányt, mely részletesen szabályozta a Nemzeti Gazdasági Bizottság felállítását. A bizottság élén a VietnamiVietnámi Köztársaság elnökhelyettese állt. Az ország ugyanebben az évben csatlakozott a [[Nemzetközi Valutaalap]]hoz.<ref>A [[VietnamVietnám|VietnamiVietnámi Szocialista Köztársaság]] IMF-tagságát felfüggesztették, mivel gazdasága nem piacgazdaságként működött. Helyét a VietnamiVietnámi Köztársaság vette át.</ref> 1957. márciusban Ngô Đình Diệm kihirdette VietnamVietnám 1. Elnökének Kiáltványát, melyben külföldi és hazai befektetők figyelmét kívánta arra felhívni, hogy fektessenek be minél nagyobb összegeket az ország területén, s biztosította őket arról, hogy a kormányzat szem előtt tartja a befektetők érdekeit, s ezt a folyamatot támogató döntéseket fog meghozni (előnyös adókulcsok, földbérlet, jövedelemadó...).
 
Ngô Đình Điệm kormánya exportorientált iparosítási politikát folytatott, céljai között ott volt az import javak hazaival történő helyettesítése s a kereskedelmi protekcionizmus bevezetése. Vámokat és nem vám jellegű költségeket vetettek ki, hogy megakadályozzák a kevésbé tőkeigényes ipari termékek kereskedelmét. Ennek eredményeképp 1961-ben [[Biên Hòa|Biên Hòában]] létrehozták VietnamVietnám első papírgyárát, az An Hao Papírgyárat. Ez biztosította a gazai papírkereslet 30–40%-ának a kielégítését.<ref>"Nhà Máy Giấy An Hảo", ''Thế Giới Tự Do'', số 3 Tập X, trang 9.</ref> Ugyanakkor elsőbbséget adtak a gépek, berendezések, alapanyagok importjának, melyek szükségesek voltak a védett iparágak fejlődéséhez. Ugyanakkor számos termék exportja állami támogatást élvezett. Az átváltási árfolyam is az exportot segítette. Az ország exportja 1955 és 1965 között egyenletesen növekedett. A kormány az 1957–1962 közötti ötéves gazdasági tevének ez volt az egyik legfőbb célja.
 
A VietnamiVietnámi Köztársaság gazdasága ezen időszak alatt haladónak mutatkozott, de belső konfliktusok, zavargások (fegyveres összetűzések klikkek között, folyamatos államcsínyek, a [[Dél-VietnamiVietnámi Nemzeti Felszabadítási Front]] egyre nagyobb hatalma) gátat vetett ezen politikák eredményessége elé.
 
=== 1965–1969 közötti időszak ===
[[Fájl:Chi so phat trien cong nong nghiep Viet Nam Cong hoa.png|thumb|right|300px|A VietnamiVietnámi Köztársaság ipari, mezőgazdasági fejlődésének a trendje]]
Ebben az időszakban megnőtt a feketegazdaság szerepe, megugrott a költségvetési deficit. A gazdaságot [[hiperinfláció]] sújtotta, a fizetőeszközt gyorsan értékelték le, s ennek következtében mély gazdasági válság alakult ki. A háború negatív hatást gyakorolt a gazdasági növekedésre. Mindezek közül leginkább az 1968-as Tet Offenzíva gyakorolta a legrosszabb hatást a gazdaságra.
 
1965-ben Dél-VietnamVietnám ahelyett, hogy rizst exportált volna, ebből a terményből is behozatalra szorult. A rizst egészen az ország 1975-ös megszűnéséig importálniuk kellett. Ennek az volt az oka, hogy a gabonafélék hozama 1965. és 1968. között lecsökkent. 1968-ban a terményhozamok emelkedni kezdtek, mely leginkább a művelésbe vont terület növekedésével és a terményhozam növekedésével magyarázható. Utóbbi leginkább a műtrágyázás elterjedése, a gépesítés és az új, nagy termelékenységű fajták eredményeképp jött létre. A rizsimport 1975-ig történt fennmaradását az magyarázza, hogy a [[Dél-VietnamiVietnámi Nemzeti Felszabadítási Front|NFL]] felügyelete alatt álló területeken növekedett a rizs iránti kereslet, mivel egyre több és több észak-vietnamivietnámi katona jött a déli ország területére.<ref>Đặng Phong (2004), 230. oldal alapján a Dél-VietnamiVietnámi Nemzeti Felszabadítási Font a dél-vietnamiakvietnámiak ellenőrzése alatt álló területekről szerezték be a rizst.</ref>
 
1965-ben felfüggesztették az exportorientált iparosítási politikát, ami számos, újonnan létrehozott iparágban problémákhoz vezetett. Ilyen terület volt a textilágazat, a nádcukorral foglalkozó terület. Ezzel párhuzamosan más iparágak felélesztésére csoportosították át a pénzeket. 1968 és 1972 kivételével ismét növekedett az ipari termelés. Ezekben az években a termelés mértéke stabil maradt, ennek legfőbb indoka a háború (Ted Offenzíva, Észak-Korea légi támadásai).
 
=== 1969–1975 közötti időszak ===
Mikor az Egyesült Államok és szövetségesei elhagyták Dél-VietnamotVietnámot, az ország gazdaságának nagy keresleti visszaeséssel kellett szembenéznie. Annak ellenére, hogy növekedett a hazai forrású bevétel és az amerikaiaktól is kaptak segélyeket, a költségvetési deficit nagyon megugrott. A kormánynak saját magának kellett a katonai cselekmények hatásait vállalnia. Erre az időszakra a hiperinfláció volt a jellemző. Egy átlagos saigoni ember fogyasztói árindexét alapul véve az infláció elérte a 36,8%-ot. Ez a ráta 1973-ban 44,5% volt A VietnamiVietnámi Köztársaság létezésének utolsó évében a kormány importkorlátozásokat vezetett be, serkenteni akarta az exportot és a hazai termékek fogyasztását. Ez egyszerre vezetett az export és az import emelkedéséhez.
 
== Referenciák ==
* Ngân hàng Quốc gia Việt Nam (1974), ''Kinh tế niên báo'', Sài Gòn.
 
{{DEFAULTSORT:Vietnamiko~ztarsasaggazdasagaVietnamiköztarsasaggazdasaga}}
[[Kategória:Vietnam gazdasága]]
[[Kategória:Gazdaságtörténet]]