„Chimalhuacán (régészeti lelőhely)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{egyért2|a régészeti lelőhelyről|Chimalhuacán (egyértelműsítő lap)}}
{{Történelmi település infobox
35 ⟶ 34 sor:
==Leírás==
Neve a [[navatl nyelv]]ből ered: a ''chimalli'' jelentése „pajzs”, a ''hua'' birtokos szerkezetet képez, a ''can'' pedig „hely”-et jelent, így a teljes név jelentése „pajzzsal rendelkezők helye”. Az 1940-es és az 1990-es években történt régészeti feltárások azt mutatták ki, hogy a terület három különböző időszakban is lakott volt: az i. e. 400. és 100. közötti preklasszikus, az i. sz. 200. és 450. közötti klasszikus, valamint a 800. és 1521. közötti posztklasszikus korban. Az utolsó néhány évszázadban a település [[Texcoco]] alárendeltje volt. A legjellegzetesebb épületet, a palotát („''tecpan''”), amelynek romajai a [[Mexikói-fennsík]] legjobb állapotban fennmaradt palotaromjai közé számítanak, a [[csicsimékek]] építették 1300 körül. Építészeti stílusa [[teotihuacan]]i, [[toltékok|tolték]] és [[alkovák|alkova]] hatásokat is mutat. A körülbelül 100 méter oldalhosszúságú, szögletes alapzaton állt épületben még több szoba (köztük lakószobák, konyhák és raktárak) maradványai is megfigyelhetők. Valószínű, hogy amellett, hogy a város urának és családjának lakhelye volt, adminisztratív és kormányzati funkciókat is ellátott. A 16. században, a spanyol hódítók megérkezése után a palotát lerombolták, és helyére keresztény templomot építettek, azonban mára ennek a ''Szent András''-
==A múzeum==
A romterületet mára sűrűn körbenőtte a modernkori város. Az itt kialakított, 2003-ban bezárt, de 2011-ben újra megnyitott múzeumban több mint 100 régészeti lelet tekinthető meg, köztük edények, tálcák, [[molcajete|molcajeték]], csontok és ékszerek, valamint megismerhető az egykori kormányzók családfája, prehispán istenek, állatmaradványok (például egy 10 000 éves
==Források==
|