„ASCII” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Oldal nagy része eltávolítva Vizuális szerkesztés |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 2001:738:804:62FB:2C95:3BBA:438C:D964 (vita) szerkesztéséről [[User:Gg. Any|Gg. Any]… Címke: Visszaállítás |
||
1. sor:
<!-- ascii bővítés, források -->Az '''ASCII''' egy [[mozaikszó]]: az ''American Standard Code for Information Interchange'' kezdőbetűiből ~ szabványos amerikai [[kód (egyértelműsítő lap)|kód]] információcserére). A kód jelkészlete az angol abc betűit, számokat, írásjeleket és vezérlő kódokat tartalmazza.<ref>http://www.interfacebus.com/ASCII_Table.html ASCII Code Table</ref> Az ASCII jelkészlet 128 különböző szövegkaraktert a 0..127 előjel nélküli egész számokra képez le. ASCII-kódolást alkalmaznak a text-editorok (például a Jegyzettömb) is.
[[Fájl:ASCII Code Chart.svg|thumb|450px|Az eredeti ASCII jelkészlet]]
== Rendeltetése ==
Az informatikai eszközök az emberi kommunikációra használatos betűket digitális formában tudják csak tárolni és megjeleníteni. Például egy számítógép az összes digitálisan megjeleníthető karaktert (a kis- és nagybetűket, írásjeleket, valamint az egyéb speciális jeleket is) számok formájában tudja csak tárolni és egymástól megkülönböztetni.
Egy számítógép mindent [[kettes számrendszer|bináris szám]]okként ábrázol, így a [[karakter]]eket szintén bináris értékekként ábrázolják.
{{bővebben|Karakter#Karakterkódolás}} Lényeges, hogy a karakterek numerikus értékekké való leképezése egységesen történjen: Ha a 65-ös helyen álló ASCII kódot elküldik egy eszköznek (számítógép perifériának vagy egy másik számítógépnek), akkor a fogadó eszköznek ezt a kapott jelet ''minden esetben'' <code>A</code> karakternek kell értelmeznie, máskülönben a kommunikáció nem lehetne egységes, így lehetetlenné válna szövegek tárolása, kinyomtatása vagy átvitele egy másik gépre. A korabeli karakteres (nem grafikus) kijelzők vezérlőegységei egy adott szimbólum megjelenítésére a saját memóriájukat ([[ROM|EPROM]]-ba égetett karaktergenerátorukat) használták.<ref>http://www.atariarchives.org/cgp/Ch02_Sec04.php THE CHARACTER GENERATOR ROM</ref>
Az ASCII-kódoláson kívül léteznek más kódolások is, például az [[EBCDIC]], sőt a különböző számítógép-architektúrák eltérő kódolást használnak.<ref>https://web.archive.org/web/20050307204242/http://eclecticsatyr.hostultra.com/speccs.htm Sinclair Spectrum+ 48K Character Set</ref><ref>Különböző számítógép-architektúrák között a fájlok átvitele nemcsak az eltérő technikai megoldások (interfészek megléte/hiánya és a fájlok eltérő formátuma) miatt körülményes, hanem azért is, mert a karakterek leképzése más szisztéma szerint történik.</ref>
== Története ==
A kódrendszert az 1960-as években dolgozták ki és szabványosították az Egyesült Államokban. Alkalmazásának célja a [[telex]]gépeken (távgépírón) és [[sornyomtató]]kon való felhasználás volt. A szöveget egy villamos írógéphez vagy margarétafejes nyomtatóhoz hasonló írógépbe gépelték, mely vagy közvetlenül továbbította közönséges telefonhálózaton keresztül a fogadó állomásnak a binárisan kódolt üzenetet vagy offline üzemmódban lyukszalagot nyomtattak segítségével és később automatikus üzemmódban küldték el. A nem nyomtatható karakterek a sornyomtató működéséhez igazodtak: ilyen a tabulátor és a kocsi-vissza, valamint a soremelés karakter is. A bájt nyolc bitjéből egy kihasználatlan maradt: ez volt a paritás bit, amelyből következtetni lehetett az átvitel zavarmentességére.
Első továbbfejlesztési iránya az volt, hogy belekerüljenek a leggyakoribb nyugat-európai nyelvek ékezetes karakterei; ennek eredménye az [[ISO 8859-n|ISO 8859-1]] kódolás, más néven a ''Latin-1.''
Az [[Unicode]] az ASCII jelkészlet kiterjesztése, amely hét bit helyett 16 bitet használ a karakterek ábrázolására. Ez 65 536 különböző jel használatát engedi meg a jelkészletben, ezáltal lehetővé teszi, hogy a világ különböző nyelveinek legtöbb szimbólumát egyetlen egységes jelkészletbe foglaljuk.
== Felépítése ==
A 7 bites ASCII jelkészlet négy, egyenként 32 karakterből álló csoportra oszlik, amelyek a következők:
* Vezérlőkódok: az első 32 karakter (0 és 31 közé eső) különböző nyomtató és képernyő vezérlési műveleteket végeznek és nem jelenítenek meg szimbólumot. a 0 és 31 közé eső ASCII kódok speciális, nem-nyomtatódó vezérlő kódok. Például a 8. helyen lévő visszalépés <code>BS</code> (backspace) egy karakterrel balra lépteti a kurzort vagy a nyomtatófejet.<ref>Nyomtatófej visszaléptetése az előző karakter dupla nyomtatása miatt (bold) vagy pedig speciális, a kódban nem lévő szimbólum elkészítése céljából történik. Utóbbi esetben két betű egymásra ütésével valósítható meg egy új karakter nyomtatás közbeni összerakása.</ref>
* Írásjelek és számjegyek. A táblázat 3. és 4. sora (írásjelek a szóközzel kezdődően és a számok).
* Nagybetűk: Mivel csak 26 különböző angol betű van, a fennmaradó hat kód különböző speciális jeleket tartalmaz.
* Kisbetűk: Az utolsó csoport a kisbetűknek van fenntartva. A fennmaradó hat kódból öt különleges jel és a 127. helyen lévő törlés jele: <code>DEL</code>. A nagy- és a (nekik megfelelő) kisbetűk között éppen 32 hely (karakter) távolság van, így egy adott nagybetű ASCII-helyértékét 32-vel növelve a neki megfelelő kisbetűt adja vissza és viszont. Bináris formában viszont csak az 5. biten térnek el a nagy- és a kisbetűk. A megfelelő bitek átállításával nagyon gyors függvények készíthetőek kisbetű-nagybetű konverzióra.<ref>http://www.inf.unideb.hu/~jvegh/public/edu/ASM386/AoAHLA/html/ch04s04.html 4.4. Karakterek</ref>
=== Vezérlőkarakterek ===
{| {{széptáblázat}}
|----- valign="bottom"
! [[Kettes számrendszer|Bináris]]
! [[Tízes számrendszer|Decimális]]
! [[Tizenhatos számrendszer|Hexa]]
! Rövidítés
! Eredeti név
! Név/jelentés
|-----
| 0000 0000 || align="center" | 0
| align="center" | 00 || align="center" | NUL
| Null character
| Lezáró nulla, például a memóriában tárolt karakterláncok végén használatos
|-----
| 0000 0001 || align="center" | 1
| align="center" | 01 || align="center" | SOH
| Start of Header
| Fej(léc) kezdete
|-----
| 0000 0010 || align="center" | 2
| align="center" | 02 || align="center" | STX
| Start of Text
| Szöveg kezdete
|-----
| 0000 0011 || align="center" | 3
| align="center" | 03 || align="center" | ETX
| End of Text
| Szöveg vége
|-----
| 0000 0100 || align="center" | 4
| align="center" | 04 || align="center" | EOT
| End of Transmission
| Adatátvitel vége
|-----
| 0000 0101 || align="center" | 5
| align="center" | 05 || align="center" | ENQ
| Enquiry
| Vizsgálat
|-----
| 0000 0110 || align="center" | 6
| align="center" | 06 || align="center" | ACK
| Acknowledgment
| Visszaigazolás
|-----
| 0000 0111 || align="center" | 7
| align="center" | 07 || align="center" | BEL
| Bell
| Csengetés
|-----
| 0000 1000 || align="center" | 8
| align="center" | 08 || align="center" | BS
| Backspace
| Visszalépés (kurzor balra mozog). Esetleg törlés is
|-----
| 0000 1001 || align="center" | 9
| align="center" | 09 || align="center" | HT
| Horizontal Tab
| Vízszintes tabulátor
|-----
| 0000 1010 || align="center" | 10
| align="center" | 0A || align="center" | LF
| Line feed
| Új sor
|-----
| 0000 1011 || align="center" | 11
| align="center" | 0B || align="center" | VT
| Vertical Tab
| Függőleges tabulátor
|-----
| 0000 1100 || align="center" | 12
| align="center" | 0C || align="center" | FF
| Form feed
| Lapdobás (új oldal)
|-----
| 0000 1101 || align="center" | 13
| align="center" | 0D || align="center" | CR
| Carriage return
| [[Kocsi vissza]], a kurzor a sor elejére megy (de marad a sorban!)
|-----
| 0000 1110 || align="center" | 14
| align="center" | 0E || align="center" | SO
| Shift Out
| Karakterkészlet váltása
|-----
| 0000 1111 || align="center" | 15
| align="center" | 0F || align="center" | SI
| Shift In
| Karakterkészlet visszaállítása
|-----
| 0001 0000 || align="center" | 16
| align="center" | 10 || align="center" | DLE
| Data Link Escape
| Nyers adat következik
|-----
| 0001 0001 || align="center" | 17
| align="center" | 11 || align="center" | DC1
| Device Control 1
| Eszközvezérlés 1 – gyakran XON (adás engedélyezése)
|-----
| 0001 0010 || align="center" | 18
| align="center" | 12 || align="center" | DC2
| Device Control 2
| Eszközvezérlés 2
|-----
| 0001 0011 || align="center" | 19
| align="center" | 13 || align="center" | DC3
| Device Control 3 (often XOFF)
| Eszközvezérlés 3 – gyakran XOFF (adás szüneteltetése)
|-----
| 0001 0100 || align="center" | 20
| align="center" | 14 || align="center" | DC4
| Device Control 4
| Eszközvezérlés 4
|-----
| 0001 0101 || align="center" | 21
| align="center" | 15 || align="center" | NAK
| Negative Acknowledgement
| Negatív visszaigazolás
|-----
| 0001 0110 || align="center" | 22
| align="center" | 16 || align="center" | SYN
| Synchronous Idle
| Szinkron üresjárat
|-----
| 0001 0111 || align="center" | 23
| align="center" | 17 || align="center" | ETB
| End of Trans. Block
| Adatátviteli blokk vége
|-----
| 0001 1000 || align="center" | 24
| align="center" | 18 || align="center" | CAN
| Cancel
| Mégsem, visszavonás
|-----
| 0001 1001 || align="center" | 25
| align="center" | 19 || align="center" | EM
| End of Medium
| Adathordozó vége
|-----
| 0001 1010 || align="center" | 26
| align="center" | 1A || align="center" | SUB
| Substitute
| Helyettesítő karakter
|-----
| 0001 1011 || align="center" | 27
| align="center" | 1B || align="center" | ESC
| Escape
| [[Feloldójel (informatika)|Feloldójel]]
|-----
| 0001 1100 || align="center" | 28
| align="center" | 1C || align="center" | FS
| File Separator
| Állományelválasztó
|-----
| 0001 1101 || align="center" | 29
| align="center" | 1D || align="center" | GS
| Group Separator
| Csoportelválasztó
|-----
| 0001 1110 || align="center" | 30
| align="center" | 1E || align="center" | RS
| Record Separator
| Rekordelválasztó
|-----
| 0001 1111 || align="center" | 31
| align="center" | 1F || align="center" | US
| Unit Separator
| Egységelválasztó
|-----
| 0111 1111 || align="center" | 127
| align="center" | 7F || align="center" | DEL
| Delete
| Törlés
|}
=== A többi karakterhely ===
Az írásjeleket és a [[latin ábécé]] betűit tartalmazza. Szokás még nyomtatható karakterek néven is emlegetni, mivel a 127-es helyen lévő karakter kivételével valamennyi nyomtatható illetve képernyőn megjeleníthető.
{| border="0" cellspacing="0" cellpadding="0"
|----- valign="top"
|
{| {{széptáblázat}}
|----- valign="bottom"
! Bináris
! Decimális
! Hexa
! Jel
|-----
| 0010 0000 || align="center" | 32
| align="center" | 20
| align="center" | [[szóköz]] (␠)
|-----
| 0010 0001 || align="center" | 33
| align="center" | 21
| align="center" | [[felkiáltójel|!]]
|-----
| 0010 0010 || align="center" | 34
| align="center" | 22 || align="center" | [[Idézőjel|"]]
|-----
| 0010 0011 || align="center" | 35
| align="center" | 23 || align="center" | [[számjel|#]]
|-----
| 0010 0100 || align="center" | 36
| align="center" | 24 || align="center" | [[Dollárjel|$]]
|-----
| 0010 0101 || align="center" | 37
| align="center" | 25 || align="center" | [[Százalékjel|%]]
|-----
| 0010 0110 || align="center" | 38
| align="center" | 26
| align="center" | [[és jel|&]]
|-----
| 0010 0111 || align="center" | 39
| align="center" | 27
| align="center" | [[aposztróf|']]
|-----
| 0010 1000 || align="center" | 40
| align="center" | 28 || align="center" | [[Zárójel|(]]
|-----
| 0010 1001 || align="center" | 41
| align="center" | 29 || align="center" | [[Zárójel|)]]
|-----
| 0010 1010 || align="center" | 42
| align="center" | 2A || align="center" | [[csillag (írásjel)|*]]
|-----
| 0010 1011 || align="center" | 43
| align="center" | 2B || align="center" |[[Plusz jel|+]]
|-----
| 0010 1100 || align="center" | 44
| align="center" | 2C || align="center" | [[Vessző (írásjel)|,]]
|-----
| 0010 1101 || align="center" | 45
| align="center" | 2D || align="center" | [[kötőjel|-]]
|-----
| 0010 1110 || align="center" | 46
| align="center" | 2E || align="center" | [[pont (írásjel)|.]]
|-----
| 0010 1111 || align="center" | 47
| align="center" | 2F || align="center" | [[ferde vonal|/]]
|-----
| 0011 0000 || align="center" | 48
| align="center" | 30 || align="center" | 0
|-----
| 0011 0001 || align="center" | 49
| align="center" | 31 || align="center" | 1
|-----
| 0011 0010 || align="center" | 50
| align="center" | 32 || align="center" | 2
|-----
| 0011 0011 || align="center" | 51
| align="center" | 33 || align="center" | 3
|-----
| 0011 0100 || align="center" | 52
| align="center" | 34 || align="center" | 4
|-----
| 0011 0101 || align="center" | 53
| align="center" | 35 || align="center" | 5
|-----
| 0011 0110 || align="center" | 54
| align="center" | 36 || align="center" | 6
|-----
| 0011 0111 || align="center" | 55
| align="center" | 37 || align="center" | 7
|-----
| 0011 1000 || align="center" | 56
| align="center" | 38 || align="center" | 8
|-----
| 0011 1001 || align="center" | 57
| align="center" | 39 || align="center" | 9
|-----
| 0011 1010 || align="center" | 58
| align="center" | 3A
| align="center" | [[kettőspont|:]]
|-----
| 0011 1011 || align="center" | 59
| align="center" | 3B || align="center" | [[pontosvessző|;]]
|-----
| 0011 1100 || align="center" | 60
| align="center" | 3C || align="center" | <
|-----
| 0011 1101 || align="center" | 61
| align="center" | 3D || align="center" | =
|-----
| 0011 1110 || align="center" | 62
| align="center" | 3E || align="center" | >
|-----
| 0011 1111 || align="center" | 63
| align="center" | 3F
| align="center" | [[kérdőjel|?]]
|}
|  
|
{| {{széptáblázat}}
|----- valign="bottom"
! Bináris
! Decimális
! Hexa
! Jel
|-----
| 0100 0000 || align="center" | 64
| align="center" | 40
| align="center" | [[Kukac (jel)|@]]
|-----
| 0100 0001 || align="center" | 65
| align="center" | 41 || align="center" | A
|-----
| 0100 0010 || align="center" | 66
| align="center" | 42 || align="center" | B
|-----
| 0100 0011 || align="center" | 67
| align="center" | 43 || align="center" | C
|-----
| 0100 0100 || align="center" | 68
| align="center" | 44 || align="center" | D
|-----
| 0100 0101 || align="center" | 69
| align="center" | 45 || align="center" | E
|-----
| 0100 0110 || align="center" | 70
| align="center" | 46 || align="center" | F
|-----
| 0100 0111 || align="center" | 71
| align="center" | 47 || align="center" | G
|-----
| 0100 1000 || align="center" | 72
| align="center" | 48 || align="center" | H
|-----
| 0100 1001 || align="center" | 73
| align="center" | 49 || align="center" | I
|-----
| 0100 1010 || align="center" | 74
| align="center" | 4A || align="center" | J
|-----
| 0100 1011 || align="center" | 75
| align="center" | 4B || align="center" | K
|-----
| 0100 1100 || align="center" | 76
| align="center" | 4C || align="center" | L
|-----
| 0100 1101 || align="center" | 77
| align="center" | 4D || align="center" | M
|-----
| 0100 1110 || align="center" | 78
| align="center" | 4E || align="center" | N
|-----
| 0100 1111 || align="center" | 79
| align="center" | 4F || align="center" | O
|-----
| 0101 0000 || align="center" | 80
| align="center" | 50 || align="center" | P
|-----
| 0101 0001 || align="center" | 81
| align="center" | 51 || align="center" | Q
|-----
| 0101 0010 || align="center" | 82
| align="center" | 52 || align="center" | R
|-----
| 0101 0011 || align="center" | 83
| align="center" | 53 || align="center" | S
|-----
| 0101 0100 || align="center" | 84
| align="center" | 54 || align="center" | T
|-----
| 0101 0101 || align="center" | 85
| align="center" | 55 || align="center" | U
|-----
| 0101 0110 || align="center" | 86
| align="center" | 56 || align="center" | V
|-----
| 0101 0111 || align="center" | 87
| align="center" | 57 || align="center" | W
|-----
| 0101 1000 || align="center" | 88
| align="center" | 58 || align="center" | X
|-----
| 0101 1001 || align="center" | 89
| align="center" | 59 || align="center" | Y
|-----
| 0101 1010 || align="center" | 90
| align="center" | 5A || align="center" | Z
|-----
| 0101 1011 || align="center" | 91
| align="center" | 5B || align="center" | [[zárójel|{{!(}}]]
|-----
| 0101 1100 || align="center" | 92
| align="center" | 5C || align="center" | [[fordított törtvonal|\]]
|-----
| 0101 1101 || align="center" | 93
| align="center" | 5D || align="center" | [[zárójel|{{!)}}]]
|-----
| 0101 1110 || align="center" | 94
| align="center" | 5E || align="center" | [[háztető (jel)|^]]
|-----
| 0101 1111 || align="center" | 95
| align="center" | 5F || align="center" | _
|}
|  
|
{| {{széptáblázat}}
|----- valign="bottom"
! Bináris
! Decimális
! Hexa
! Jel
|-----
| 0110 0000 || align="center" | 96
| align="center" | 60 || align="center" | [[idézőjel|`]]
|-----
| 0110 0001 || align="center" | 97
| align="center" | 61 || align="center" | a
|-----
| 0110 0010 || align="center" | 98
| align="center" | 62 || align="center" | b
|-----
| 0110 0011 || align="center" | 99
| align="center" | 63 || align="center" | c
|-----
| 0110 0100 || align="center" | 100
| align="center" | 64 || align="center" | d
|-----
| 0110 0101 || align="center" | 101
| align="center" | 65 || align="center" | e
|-----
| 0110 0110 || align="center" | 102
| align="center" | 66 || align="center" | f
|-----
| 0110 0111 || align="center" | 103
| align="center" | 67 || align="center" | g
|-----
| 0110 1000 || align="center" | 104
| align="center" | 68 || align="center" | h
|-----
| 0110 1001 || align="center" | 105
| align="center" | 69 || align="center" | i
|-----
| 0110 1010 || align="center" | 106
| align="center" | 6A || align="center" | j
|-----
| 0110 1011 || align="center" | 107
| align="center" | 6B || align="center" | k
|-----
| 0110 1100 || align="center" | 108
| align="center" | 6C || align="center" | l
|-----
| 0110 1101 || align="center" | 109
| align="center" | 6D || align="center" | m
|-----
| 0110 1110 || align="center" | 110
| align="center" | 6E || align="center" | n
|-----
| 0110 1111 || align="center" | 111
| align="center" | 6F || align="center" | o
|-----
| 0111 0000 || align="center" | 112
| align="center" | 70 || align="center" | p
|-----
| 0111 0001 || align="center" | 113
| align="center" | 71 || align="center" | q
|-----
| 0111 0010 || align="center" | 114
| align="center" | 72 || align="center" | r
|-----
| 0111 0011 || align="center" | 115
| align="center" | 73 || align="center" | s
|-----
| 0111 0100 || align="center" | 116
| align="center" | 74 || align="center" | t
|-----
| 0111 0101 || align="center" | 117
| align="center" | 75 || align="center" | u
|-----
| 0111 0110 || align="center" | 118
| align="center" | 76 || align="center" | v
|-----
| 0111 0111 || align="center" | 119
| align="center" | 77 || align="center" | w
|-----
| 0111 1000 || align="center" | 120
| align="center" | 78 || align="center" | x
|-----
| 0111 1001 || align="center" | 121
| align="center" | 79 || align="center" | y
|-----
| 0111 1010 || align="center" | 122
| align="center" | 7A || align="center" | z
|-----
| 0111 1011 || align="center" | 123
| align="center" | 7B || align="center" | [[zárójel|{]]
|-----
| 0111 1100 || align="center" | 124
| align="center" | 7C || align="center" | |
|-----
| 0111 1101 || align="center" | 125
| align="center" | 7D || align="center" | [[zárójel|}]]
|-----
| 0111 1110 || align="center" | 126
| align="center" | 7E || align="center" | [[Hullámvonal|~]]
|}
|}
[[Fájl:Codepage-437.png|bélyegkép|jobbra|Kibővített ASCII-jelkészlet (437-es kódlap, IBM PC)]]
=== Kibővített jelkészlet ===
Nyolc bit segítségével 256-féle különböző állapot (és ennek megfelelő karakter) tárolható és különböztethető meg, így kézenfekvő volt az ASCII-jelkészlet bővítése.<ref>http://www.muszeroldal.hu/assistance/ASCII.html A kiterjesztett ASCII kódrendszer</ref> Az IBM PC elterjedésével először a 437-es kódlap (USA) szerinti bővítést használták, amely ékezetes betűket, matematikai jeleket és táblázatrajzoló szimbólumokat tartalmazott. Mivel az ASCII-jelkészletben csak az alsó 127 helyen lévő karakterek kódolása kötött, számos más ''kibővített ASCII-kód''
jelent meg a különböző nyelvek támogatására.
{{bővebben|852-es kódlap}}
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Kapcsolódó szócikkek ==
{{Commonskat}}
* [[EBCDIC]]
* [[ISO 8859-n|ISO 8859]]
* [[Kettes számrendszer]]
* [[Karakter]]
* [[Karakterkódolás]]
* [[Unicode]]
* [[UTF-8]]
== További információk ==
* [http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/informatika/informatika/informatika-7-evfolyam/binaris-kodok-adatmennyiseg/az-ascii-kodtabla Az ASCII kódtábla]
* [http://www.ecma-international.org/publications/standards/Ecma-094.htm Standard ECMA-94]
* [https://tools.ietf.org/html/rfc20 ASCII format for Network Interchange]
* [http://www.ascii-code.com/ ASCII Code - The extended ASCII table]
* [https://web.archive.org/web/20050307204242/http://eclecticsatyr.hostultra.com/speccs.htm Sinclair Spectrum+ 48K Character Set]
* [ftp://ftp.software.ibm.com/software/globalization/gcoc/attachments/CP00437.pdf IBM Code Page 437 reference chart]
{{portál|írás||Informatika|i }}
[[Kategória:Írás]]
[[Kategória:Karakterkódolások]]
| |||