„Hidegháború” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
hadtörténelem-sablon
Vietnám
11. sor:
{{jelmagyarázat|#b9b9b9|El nem kötelezett országok}}</div>
| kontextus =
| helyszín = [[Koreai háború|Korea]], [[Kubai rakétaválság|Kuba]], [[Berlini blokád|Berlin]], [[Prágai tavasz|Prága]], [[VietnamiVietnámi háború|VietnamVietnám]], [[A Szovjetunió afganisztáni háborúja|Afganisztán]]...
| dátum = [[1947]] – [[1991]]
| eredmény = '' ''
84. sor:
A [[kubai rakétaválság]] a világot az [[atomháború]] szélére sodorta. 1952 tavaszától egyre több sikert értek el [[Fidel Castro]] [[Gerilla-hadviselés|gerillái]], s végül 1959. január 2-án győztesen vonultak be [[Havanna|Havannába]], sikerült megdönteni [[Fulgencio Batista|Batista]] rendszerét. Hruscsov segítséget ajánl az ekkor még nem kommunista Castrónak. Időközben kubai emigránsok a [[Központi Hírszerző Ügynökség|CIA]] segítségével megpróbáltak visszatérni (Disznó-öböl), de az akció nem sikerül. A CIA nem adja fel, fantaszta tervek születnek Castro likvidálására ([[tuberkulózis]]sal átitatott búvárruhát adnának rá, mivel szeret búvárkodni). Ennek következtében Castro elfogadja az orosz segítséget. 1962-ben öt közepes hatósugarú szovjet rakétaezredet és négy motorizált lövészezredet telepítettek Kubába. Október 15-én egy U–2-ről lefényképezték a telephelyeket. Az amerikai kormány „héjákra” (dózeróljuk le Kubát) és „galambokra” (elég kisebb fenyítés) oszlott. [[John Fitzgerald Kennedy|Kennedy]] a galambok oldalán áll, és végül karantén mellett dönt, azaz blokád alá vette Kubát (előtte két nap határidővel). Követelte a rakéták kivonását, miközben 18 rakéta robbanófej éppen úton volt Kuba felé. Hruscsov kihátrált, nem akart háborút semmiképpen. Ezzel Kennedy tökéletesen tisztában volt az amerikai hírszerzésnek hála (Oleg Penkovszkij KGB ezredes tájékoztatta őket), ezért lépett fel keményen. A rakétákat mindössze két héttel a telephelyek felfedezése után kivonták Castro és [[Che Guevara]] nagy bosszúságára. Az Amerikai Egyesült Államok 1962. november 20-án elismerte a kubai rezsimet. Ezzel megdőlt a sokat hangoztatott [[Monroe-elv]], és Kuba ott maradt Amerika gyomrában, terjesztve a [[kommunizmus]] eszméjét.
 
=== A vietnamivietnámi háború ===
{{bővebben|VietnamiVietnámi háború}}
A vietnamivietnámi háború [[1959]] és [[1975]] között szárazföldi háborúként Dél-VietnamVietnám, valamint Kambodzsa és Laosz határ-menti területein, illetve légiháborúként Észak-VietnamVietnám felett zajlott. A háború alapvetően a francia gyarmati hadsereg végső veresége után [[1954]]-ben ideiglenesen kettéosztott VietnamVietnám újraegyesítéséért folyt, amely során ideológiai alapon [[Kína]] és a Szovjetunió a kommunista Észak-VietnamotVietnámot, míg az [[USA]] Dél-VietnamotVietnámot támogatta. A két kommunista nagyhatalom a délkelet-ázsiai befolyásért egymással is versengett, az USA pedig a kommunizmus térnyerését próbálta megakadályozni a térség frissen függetlenné vált országaiban. A [[televízió]] közvetítette, arcvonal nélküli [[gerilla-hadviselés|gerillaháború]] kegyetlensége, illetve a hadkötelezettséggel szembeni ellenállás az amerikai [[baloldal]]i [[béke]]mozgalmak megerősödéséhez vezetett. A háttérben folyamatosan zajlottak a nyílt és titkos tárgyalások a felek között, de évekig nem jutottak megegyezésre. Az USA próbálta a déli országrész függetlenségét elérni, de észak nem volt hajlandó engedni követeléséből, miszerint minden külföldi katona hagyja el az országot, szűnjön meg az ország kettéosztottsága és tartsanak választásokat, amit a zűrzavaros déli politikai helyzet miatt a kommunisták nagy valószínűséggel meg is nyertek volna. Az amerikai és az észak-vietnamivietnámi küldöttség végül a dél-vietnamivietnámi küldöttség tudta nélkül [[1972]]-ben megállapodott. Az amerikai vezetés már [[1968]]-ban eldöntötte, hogy kivonul a térségből, de mindezt a lehető legkisebb presztízsveszteséggel szerette volna elérni. A békeszerződés aláírása után az Egyesült Államok [[1973]]-ban harcoló erőivel ki is vonult az országból, de továbbra is óriási katonai-anyagi támogatásban részesítette a dél-vietnamivietnámi rezsimet. Ennek ellenére Dél-VietnamVietnám ereje megtört, az északiak a békeszerződést megszegve 1975-ben lerohanták Dél-VietnamotVietnámot, és elfoglalták a déli fővárost, Saigont, amit egy évre rá [[Ho Si Minh-város]]ra neveztek át. A két ország 1976-ban [[VietnamVietnám|VietnamiVietnámi Szocialista Köztársaság]] néven hivatalosan is egyesült.
 
=== Megújult konfliktusok ===