|
| színek =
| ének =
| háborús részvétel = [[Koreai háború]] <br /> [[VietnamiVietnámi háború]] <br /> [[Öbölháború]] <br /> [[Afganisztáni háború]] <br /> [[Iraki háború]]
| évfordulók =
}}
Az 1950 júniusában kirobbant [[koreai háború]] során a USAF egyszerre végzett harcászati támogatást és hadászati bombázásokat. A szovjet gyártmányú [[MiG–15]] sugárhajtású vadászgépek megjelenése meglepetésként hatott, de a légierő [[F–86 Sabre]] gépei végül fel tudták venni a versenyt.
=== A vietnamivietnámi háborúban ===
A légierő jelentős szerephez jutott a [[vietnamivietnámi háború]]ban. Észak-VietnamotVietnámot először 1964-ben bombázták, a [[Tonkin-incidens]]t követően, majd 1965 márciusától a [[Rolling Thunder hadművelet]] részeként a folyamatos bombázási kampány vette kezdetét. A kampány célja az volt, hogy letörje az észak-vietnamiakvietnámiak harci kedvét, megsemmisítse az ország iparát és légvédelmét, valamint hogy megakadályozza a [[Ho Si Minh-ösvény]]en végzett utánpótlást és így kikényszerítse a békekötést. 1965 és 1968 között a USAF több bombát dobott le, mint a második világháborúban összesen. A Rolling Thunder hadművelet egészen az 1968-as amerikai elnökválasztásig tartott. A gazdaságban és az infrastruktúrában okozott károk ellenére a Rolling Thunder nem érte el sem a politikai, sem pedig a stratégiai célkitűzéseit.
A légierő az 1972-es [[húsvéti offenzíva|húsvéti offenzívában]] is jelentős szerephez jutott, segítségével a dél-vietnamiakvietnámiak sikeresen verték vissza az északi támadást. A [[Linebacker hadművelet]] demonstrálta, hogy az USA jelentős szárazföldi erők jelenléte nélkül is képes befolyást gyakorolni a háború kimenetelére. A karácsonyi bombázásként is ismert [[Linebacker II hadművelet]] zárta a légierő számos vietnamivietnámi hadműveletét és vezetett a [[Párizsi békeszerződés (1973)|párizsi békeszerződéshez]].
A vietnamivietnámi háború gerilla-jellege valamint a támadandó utánpótlási vonalak szerteágazósága több, addig kísérleti vagy elméleti bevetéstípus kifejlesztéséhez vezetett: ejtőernyős különleges erők, gépágyúkkal felszerelt szállítógépek föld támogatáshoz ([[AC–47 Spooky]]), mélységi helikopteres bevetések ([[Ivory Coast hadművelet]]), kutatás-mentési feladatok.
=== Harctevékenység 1975 után ===
Az [[1970-es évek]] végére a USAF modernizálta a harcászati légierőt: megjelent az [[F–15]], az [[A–10]] és az [[F–16]], valamint kialakult a [[Red Flag]] pilótaképzés. A tartalékos egységeket is első vonalbeli gépekkel szerelték fel.
A vietnamivietnámi háborúból szerzett tapasztalatok alapján az 1980-as években külön gépeket állítottak hadrendbe az elektronikus hadviselés valamint az ellenséges légvédelem kiiktatása céljából. A vadászgépezredek számát emellett 40-re emelték. A [[Saskarom hadművelet]] kudarcából okulva nagyobb figyelmet szenteltek a különleges hadműveletekkel kapcsolatos doktrínáknak, felszereléseknek, személyzetnek és tervezésnek.
A [[kémműhold]]ak megjelenését követően, illetve a hadászati és harcászati légi hírszerzés egyre jelentősebb térhódítását látva a USAF egyre nagyobb figyelmet fordított az űrrel kapcsolatos feladatoknak. 1982-ben megalakult az Air Force Space Command űrparancsnokság.
| 
