„Cserhátsurány” változatai közötti eltérés

(OKT navbox)
Cserhátsurány [[középkor]]i település, nevét egykor ''Surány''nak írták.
 
A [[14. század]]ban Surány a [[Csór nemzetség]] birtoka volt. [[1344]]-ben a Csór nemzetségbeli Tamás királyi főajtónálló birtokai közé tartozott Surány is, aki itt templomot építtetett és a pápától búcsú tartására is engedélyt kapott. Az1429-1443 egyhajósközött [[gótikaSzanda vára|gótikusSzanda várához]] templomés nyolcszöga alaprajzú,Rozgonyiak tornyabirtokai későbbközé [[barokk]]tartozott, sisakot1443-ban kapott.pedig [[1934]]-bena átalakítottákLiszkói és kibővítették. A középkori épület képezia maSurányi azcsaládok újvoltak temploma szentélyétföldesurai.
 
A [[Török hódoltság|török időkben]], 1562-1563 között Rusztem budai pasa solymászai főnökének: Hamidnak a hűbérbirtoka volt. 1633-1634 között a váci nahije községei között sorolták fel öt adóköteles házzal.
 
1656-ban [[Lónyay Gábor]]nak voltak itt részbirtokai. Az 1715-ben végzett összeíráskor 8, 1720-ban 6 magyar háztartást írtak itt össze.
 
[[1726]]-ban a Sréter család birtoka volt. A [[Sréter család]] építtette a falu evangélikus templomát is, mely műemlék. A templom nemsokkal [[II. József magyar király|II. József]] [[türelmi rendelet]]e után épült. A családból Sréter János részt vett a [[Rákóczi szabadságharc]]ban is, ahol a fejedelem dandártábornoka volt. A községben álló kastélyuk a[[18. század]]ban épült, később átalakították, oszlopos bejárati csarnokkal bővítették.
 
 
==Nevezetességek==
* [[gótika|gótikus]] temploma egyhajós, nyolcszög alaprajzú, tornya később [[barokk]] sisakot kapott. [[1934]]-ben átalakították és kibővítették. A középkori épület képezi ma az új templom szentélyét.
* Stréber kastély - a [[18. század]]ban épült.
 
=== Népcsoportok ===
[[2001]]-ben a település lakosságának 95%-a [[Magyarok|magyar]], 5%-a [[cigány]] nemzetiségűnek vallotta magát.<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/12/data/tabhun/4/prnt01_11_0.html A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora]</ref>
1770-ben, az úrbéri rendezés alkalmával, Sréter György és Mihály, továbbá Goszthonyi András és Raksányi özvegye voltak a helység földesurai, 1826-ban pedig Sréter László és Sréter Mihály. Jelenleg özv. Jánossy Rezsőnének, Lövészy Nándornénak és Negro Adolfnak és nejének, Heldt Bertának van itt a legnagyobb birtoka. A helységben lévő három régi kastély is a Sréter családé volt. Az egyik most a Jánossy családé. Ez körülbelül 250 éves épület, kényelmes, boltíves szobákkal, saroktornyokkal ellátott kőfallal körülvéve, melynek közepén boltíves bejárat volt, mely azonban már egészen besüppedt és behányódott, úgy hogy csak a felső ívezete látszik ki. Úgy látszik, hogy sírboltlejárata volt. A helységben róm. kath. és evangélikus templom van. Az első mintegy 300 éves, nyolczszögű toronynyal, a mely a hagyomány szerint a török világban török imaházul szolgált. A Jánossy család kaponkai dülőjében a középkorban Kasza nevű falu állott fenn, mely azonban teljesen elpusztult és ma már csak a Kasza-hegy neve őrzi az emlékét. A helység határához tartozik a Pereshegy, melynek területét a cserhátsurányiak úgy perelték el a nógrádmarczaliaktól. A község lakosai gazdakört és szövetkezetet tartanak fenn, azonkivül a Jánossy családnak gőzmalma is vau a helységben. Ide tartozik Csór-puszta. A Csór nemzetség ősi fészke, mely 1330-ban már fennállott. 1439-ben Buják várának tartozékai között szerepel. A török hódoltság alatt elpusztult, de 1711-ben újra telepűlt. Az 1715. évi összeírásban ama 26megjegyzéssel fordúl elő, hogy a földesúr nem engedte a jobbágyságot összeírni. 1770-ben herczeg Esterházy Miklós volt a földesura. 1848-ig az Esterházyak birtokában találjuk. Községi önállósága csak 1848 után szűnt meg.
 
== Nevezetességei ==