„Antiszociális személyiségzavar” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 195.199.219.214 (vita) szerkesztéséről Magic links bot szerkesztésére
→‎A pszichopata: Az elsődleges és másodlagos pszichopata fogalmát mutattam be röviden Körmendi és Szklenárik (2013), Karpman(1948) valamint Porter(1996) írásai alapján.
75. sor:
 
Cleckley azt is kimondja, hogy bár a legtöbb börtönben lévő bűnöző mutatja a pszichopátiás elmezavarra utaló jeleket, csak nagyon kevés igazi pszichopata van börtönben.
 
=== Elsődleges és másodlagos pszichopata fogalma ===
Karpman nevéhez fűződik a pszichopátia két csoportjának megkülönböztetése, az elsődleges és másodlagos pszichopátia fogalma. A fogalmakat később más szerzők is átvették, kisebb-nagyobb módosításokkal. Az elsődleges pszichopátia prototipikus formaként tekinthető, fő jellemzője az alacsony szintű szorongás, melynek következtében megjelenik az antiszociális viselkedés, a bűntudat hiánya és a tanulásra, belátásra való képtelenség. A másodlagos pszichopaták ezzel szemben az átlagosnál magasabb mértékben tapasztalnak negatív érzéseket, az átlagosnál erősebben szoronganak, esetükben az antiszociális viselkedés válasz az intrapszichés konfliktusokra és az érzelmi distresszre . Az elsődleges pszichopátia kialakulása biológiai alapokra tehető, jellemző a kockázatkeresés, extraverzió, impulzivitás, alacsony arousal miatti ingerkeresés, míg a másodlagos pszichopaták viselkedését inkább környezeti hatások alakítják, melynek során a gyermekek torz proszociális modelleket építenek ki, szocializációjuk egyre inkább eltér a kívánatostól.
 
== A szociopata személyiség kialakulásának feltételezett okai ==
89 ⟶ 92 sor:
* [[Feldmár András]] – Tudatállapotok szivárványa
* Ronald J. Comer: ''A lélek betegségei'' (Osiris, 2000) {{ISBN|963 379 352 1}}
* Karpman, B.(1948): The myth of the psychopathic personality. ''American Journal of Psychiatry'', 104.523–534.
* Körmendi A., Szklenárik P., (2013). A pszichopátia elméletei, ''Alkalmazott pszichológia'' 2013, 13(3):29-55.
* Porter, S. (1996): Without conscience or without active conscience? The etiology of psychopathy revisited. ''Aggression and Violent Behavior'', 1.179–189.
 
== Kapcsolódó szócikkek ==