„Pest (történelmi település)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →A honfoglalástól a török hódoltságig: linkelés |
|||
77. sor:
Buda és Pest is gyorsan talpra állt, bár kiváltságlevelüket csak húsz év múlva kapták vissza. [[1773]]-ban megválasztották az első pesti [[polgármester]]t (addig bíró intézte a város ügyeit.) A [[18. század]]ban a két város lakossága 20-24 000 fő közt volt, száz évvel később már 150 000 körül. Ekkorra Pest a tehetős helyi görög, szerb és zsidó kereskedőknek köszönhetően az ország kereskedelmi központja lett. Lakossága vegyes volt. Ekkor főként [[németek]], magyarok, [[szerbek]], [[zsidók]] valamint csekély számú [[görögök]], [[arománok]], valamint [[szlovákok]] lakták. Ekkoriban Pest lakossága Budáénak a kétszerese volt. A kulturális élet is fellendült. [[1825]]. [[november 3.|november 3-án]] megalapították a [[Magyar Tudományos Akadémia|Magyar Tudományos Akadémiát]]. Ennek hatására Pesten [[1826]]. február 16-án hat vállalkozó szellemű pest-budai szerb kereskedő megalapította a ''Matica szrpszka'', irodalmi és tudós társaságot.
A két város legelőkelőbb rétegét a nemesség képezte, amelyik nagy számban lakott mindkét városban. Pest megyeszékhely, az ország fővárosa volt és nagy vonzóerőt gyakorolt. 1820 körül Pesten 3000 nemes élt, ez az összlakosságnak mintegy 5%-át jelentette. Ugyanakkor Budán 1500 nemes lakott és ott is a városlakók 5
[[Fájl:Holló Wesselényi.jpg|balra|bélyegkép|300px|Az [[Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850)|Wesselényi Miklóst]], az „árvízi hajós”-t mentés közben ábrázoló dombormű, [[Holló Barnabás]] alkotása (1895)]]
[[1838]] márciusában hatalmas árvíz pusztított; nagyrészt az újjáépítés során nyerte el a város mai külsejét.
| |||