A kambodzsai rielt [[1952]]-ben vezették be a francia-indokínai piaszter helyébe, ugyanakkor, mint amikor [[Laosz]]ban a [[laoszi kip|kip]]et és [[VietnamVietnám]]ban a [[vietnamivietnámi đồng|đồng]]ot. A riel váltópénze kezdetben a centime volt (az érméken cent.-nek rövidítve; 1 riel = 100 centime), de ezt [[1959]]-ben senre módosították (az arány maradt). Az első években a riel és a piaszter együtt forgott, sőt, az első riel bankjegyeken piaszterben is feltüntették a névértéket. később már csak rielben jelezték az értéket. A 10, 20 és 50 centime (később sen) érmék mérete megegyezett a megfelelő laoszi att és vietnamivietnámi xu érméknek.
[[1975]]-ben a [[Vörös Khmer]] jutott hatalomra, és bár tervezték bankjegyek forgalomba hozatalát, sőt a próbanyomatok is elkészültek, végül sosem kerültek forgalomba. Az [[1976]]-ban kihirdetett "demokratikus" alkotmány felszámolta az ország minden civilizált intézményét, köztük a bankrendszert és magát a pénzt is. Ez az állapot egészen a vietnamivietnámi hadsereg bevonulásáig fennmaradt.
A vietnamivietnámi inváziót követően a semmiből kellett létrehozni a rielt, az [[1980]]-ban kibocsátott pénzt 1 [[amerikai dollár]] = 4 riel értéken hozták forgalomba. Mivel a gazdaság romokban hevert és korábbi pénz hiányában nem volt mit beváltani az újra, a központi kormányzat szétosztotta a pénzt az emberek közt. A rielt manapság leginkább termények és hasonló közszükségleti cikkek vásárlására használják. A dollárt – különösen az egydolláros bankjegyet – ma is általánosan használják szinte minden területen, és gyakran előnyben részesítik a riellel szemben, így az ország második vagy nem hivatalos valutájának is szokták nevezni.
